Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
budapesti múzeum From Wikipedia, the free encyclopedia
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (1095 Budapest, Művészetek Palotája, Komor Marcell u. 1., alapítás: 1989)
| Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum | |
| Ludwig Museum - Museum of Contemporary Art | |
 | |
| A Ludwig Múzeum Budapesten | |
 | |
| Korábbi nevek: LUMU | |
| Település | Budapest |
| Cím | Budapest, IX. kerület, Komor Marcell utca 1. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 2002-2005 |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | Múzeum |
| Elhelyezkedése | |
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 28′ 10″, k. h. 19° 04′ 18″ | |
 | |
| Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum témájú médiaállományokat. | |
A múzeum kortárs művészeti alkotásokat gyűjt és mutat be, jelentős magyar és nemzetközi képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. 2005. március 15-étől működik a Művészetek Palotájában, korszerű múzeumtechnológiai körülmények között. Területe 3300 m², a palota nyugati, Duna felé néző oldalán foglal el 4 szintet. A múzeum archívummal, szakkönyvtárral és múzeumpedagógiai műhellyel rendelkezik. A gyűjtemény alapjait az aacheni Ludwig házaspár ajándékai és hosszútávú letétei képezik.
Peter és Irene Ludwig 70 nemzetközi kortárs műtárgyat ajándékozott a Magyar Nemzeti Galériának, s további 96 kortárs műalkotást helyezett el tartós letét formájában. A megállapodás a Ludwig házaspár, az Magyar Nemzeti Galéria, és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közt jött létre, 1989-ben. A Magyar Nemzeti Galéria hozzátette az ajándékhoz a saját gyűjteményének kortárs művészeti alkotásait, ezzel létrejött az alapja egy kortárs művészeti múzeumnak, amelynek először az ajándékozó műgyűjtő házaspár tiszteletére a Ludwig Múzeum Budapest nevet adták.
A Ludwig házaspár mindkét tagja művészettörténetet és filozófiát hallgatott a mainzi egyetemen. Peter Ludwig egyetemi disszertációját Pablo Picasso emberképéről írta. Műgyűjtéssel az 1950-es években kezdtek el foglalkozni, de eleinte csak a régebbi korok művészetét gyűjtötték, kivéve Picasso képeit, ez utóbbi sajátos oka nyilván a férj fokozott érdeklődése a művész alkotásai iránt. Kialakult az a helyzet, hogy a Ludwig házaspár mintegy 800 darabos Picasso-gyűjteménye lett a legnagyobb a világon. Hamarosan a kortárs művészeti alkotásokat kezdték gyűjteni úgy, hogy érdeklődésüket kiterjesztették az NDK, a Szovjetunió, Bulgária, és Magyarország területén alkotó művészek képeire is.
Ma a Picasso-gyűjtemény legnagyobb része a Museum Ludwigban, Kölnben található, de a többi általuk támogatott múzeum is kapott e gyűjteményből, a magyarországi megalapítandó Ludwig múzeum is kapott 3 késői Picasso-festményt és egy bikaviadal jeleneteivel díszített tányér-sorozatot. A Ludwig házaspár több múzeumot alapított Németországban, nagyobb gyűjteményt ajándékozott a bécsi Museum Moderner Kunstnak. A rendszerváltás után Kelet- és Közép Európában is múzeumokat alapítottak. Először a Magyar Nemzeti Galériának, majd a szentpétervári Orosz Múzeumnak ajándékoztak gyűjteményükből, sőt 1996-ban a pekingi Nemzeti Múzeumban is megnyílt egy Ludwig-kollekció.
A házaspár halála után az Alapítvány Aachenben működik tovább. Budapesten a Ludwig Múzeum először a Budavári Palota „A” épületében, a Magyar Nemzeti Galéria mellett, majd később attól szervezetileg független formában működött. 1991-ben nyílt meg a nagyközönség számára, állandó kiállításán a Ludwig Gyűjtemény leghíresebb darabjai, (Andy Warhol, Claes Oldenburg, Roy Lichtenstein, Robert Rauschenberg alkotásai az 1960-as évekből, s az 1970-es évektől az 1980-as évek végéig pl. Georg Baselitz, A. R. Penck, Jörg Immendorf (1945–2007), Markus Lüpertz művei) és a magyar művészektől és a környező országok művészeitől vásárolt új szerzemények szerepeltek. 1996-ban Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum néven nyílt meg újra, majd 2005-ben új, véglegesnek szánt helyére, a Művészetek Palotájába költözött, korábbi helyét a Budavári Palotában a Magyar Nemzeti Galéria foglalta el.
A múzeum három emeletén folyamatosan időszaki kiállításokat rendeznek. 2015-től a Ludwig Múzeum rendezi a Velencei Biennále magyar pavilonja képzőművészeti és építészeti kiállításait. A kiállítások mellett rendezvényeikkel, kiadványaikkal, változatos társművészeti programjaikkal és gyerekfoglalkozásaikkal nagyon sokat tesznek a kortárs művészet megismertetéséért. Az intézmény a kortárs művészeti múzeumpedagógia országos módszertani központja. A múzeum első igazgatója több mint egy évtizeden át (1993–2007) Néray Katalin művészettörténész volt. Őt követte 2008. március 1-jétől Bencsik Barnabás (Budapest, 1964–) művészettörténész 2013-ig. Az intézmény jelenlegi igazgatója dr. Fabényi Julia művészettörténész.
A kormányzat szándéka szerint a Ludwig Múzeum az Ötvenhatosok terén épülő új Múzeumi Negyedben működött volna tovább. 2015 októberében azonban Baán László bejelentette, hogy a Ludwig Múzeum mégsem költözik a Városligetbe, hanem marad eredeti helyén.
2019-ben a Ludwig Múzeum a Permanens forradalom. Mai ukrán képzőművészet című kiállításával elnyerte a Global Fine Art Awards (GFFA) 2018 You-2 elnevezésű közönségdíját.
2019-ben a múzeum „Szín/forma/tér/fény - Bauhaus színházi nyári tábor” című programja Múzeumpedagógiai Nívódíjban részesült.
2019-ben a múzeum ART-transfer Díj néven pályázati úton elnyerhető díjat alapított a kortárs művészet közvetítésének elismerésére.[1]
2020-ban a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum elnyerte az „Év Múzeuma”-díjat.
| A Ludwig Múzeum eddigi fennállása alatt megrendezett kiállítások listája. |
|---|
|
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
