Lesznai Lajos (Budapest, 1904. december 6. – Budapest, 1977. november 17.)[3] zeneesztéta, zenetörténész, a zenetudományok kandidátusa (1971), eszperantista.
| Lesznai Lajos | |
| Született | 1904. december 6. Budapest |
| Elhunyt | 1977. november 17. (72 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (612/2-317. fülke)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
Zeneszerzést 1925 és 1929 között Laurisin Miklósnál tanult. 1925-ben bekapcsolódott a magyar munkásmozgalomba, 1928-ban tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Azóta megszakítatlan kapcsolata volt a kommunista párttal. Az 1930-as években többször börtönbüntetésre ítélték és internálták. Ezekben az években írta Zene és társadalom című zenetudományi tanulmányát, amelynek kézirata elveszett. A börtönben filozófiát és esztétikát tanulmányozott. A második világháború után belépett a Szikra Könyvkiadó szerkesztőségébe, lektorként dolgozott 1945-től 1948-ig, majd a Honvédelmi Minisztériumba került. 1952-től a Zeneműkiadó lektoraként dolgozott, s egy ideig a Népszavában zenekritikusként. 1956-tól 1962-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig a Népművészeti Intézetben előadója volt. 1961-ben jelent meg Bartókról szóló könyve, előbb Lipcsében, majd bővített szöveggel Londonban is. 1945 óta számos zenei tárgyú cikket, tanulmányt publikált, népszerűsítő előadásokat tartott Magyarországon és külföldön. Tagja volt az Eszperantó Szövetségnek és 1968-ban a madridi eszperantó világkongresszuson a magyar népdalról tartott előadást.[4] Cikkei jelentek meg az Új Zenei Szemlében, a Magyar Zenében, a Parlandóban, a Studia Musicologicában.
Főbb művei
- Mozart élete (Budapest, 1956)
- Az olasz és francia barokk zene. Európa zenéje (Budapest, 1961)
- Mozart és Beethoven. Európa zenéje (Budapest, 1962)
- Auf den Spuren einer ungarischen Intonation in den Werken von Johannes Brahms (Berlin, 1971)
- Bartók (Lipcse, 1961; London, 1973)
Díjai, elismerései
- Munka Érdemrend ezüst fokozata (1964)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1974)
- Szocialista Hazáért Érdemérem
Jegyzetek
Források
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
