Kristó Nagy István

(1921-2010) erdélyi magyar kritikus, irodalomtörténész, művészettörténész, műfordító From Wikipedia, the free encyclopedia

Kristó Nagy István (Sándorfalva, 1921. június 16. – ?, 2010. augusztus 11.) magyar kritikus, irodalomtörténész, művészettörténész, műfordító.

Gyors adatok
Kristó Nagy István
SzületettKristó Nagy István
1921. június 16.
Sándorfalva,
Elhunyt2010. augusztus 11. (89 évesen)
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaKoncz Márta
Foglalkozásakritikus, irodalomtörténész, művészettörténész, műfordító
IskoláiMagyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1944, gyógyszerészet)
KitüntetéseiNagy Lajos-plakett (1993)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996)
Nagy Lajos Emlékérem (1997)
Bezárás

Élete

Kristó Nagy István Sándorfalván született 1921. június 16-án Kristó Nagy István és Kenéz Katalin gyermekeként.

Egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem gyógyszerész szakán végezte el 1944-ben.

Egyetemi évei alatt 1942-1944 között a Gazdaságpolitikai Szolgálat munkatársa volt, az egyetemes ellenállás szervezése miatt letartóztatták. 1945-ben megszökött. A következő három esztendőben a Független Ifjúság munkatársa volt. 1948-1957 között gyógyszerészként dolgozott.

1957-1969 között lektor volt. 1969-1973 között a Magvető Könyvkiadó, 1973-1981 között a Könyvvilág című lap, 1982-1990 között pedig ismét a Magvető Könyvkiadó főszerkesztője volt. 1974-1989 között a Hazafias Népfront művelődéspolitikájának egyik irányítója volt. 1989-1990 között a Rakéta Regényújság főszerkesztő-helyettese volt. 1993-1998 között a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács társelnöke volt. 1996 óta a Tények és tétek szerkesztője volt.

A népi írókkal, valamint 20. századi külföldi irodalmárokkal és művészekkel foglalkozott. Angolból és németből fordított.

Ügynöki tevékenysége

„Juhász Lajos” fedőnéven az 1960-as évek elejéig állambiztonsági foglalkoztatásban ügynök.[1] Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián szerint még 1945-ben állt állambiztonsági szolgálatba, de 1956 előtti tevékenységéről nem idéznek dokumentumot.[2] Szőnyei Tamás egy adata szerint már 1949-ben állambiztonsági szolgálatban állt és egy személy elfogása kapcsán dekonspirálódott. 1957 és 1963 között született, adatokban és hangulati elemekben egyaránt gazdag jelentései kilenc dossziét töltenek meg, ebben az időben a Magvető Kiadó lektoraként tevékenykedve a kulturális közélet igen sok szereplőjével állt kapcsolatban, ezért jelentéseiben is sokan szerepelnek.[3] Jelentett többek között Balogh Sándorról, Bálint Sándorról, Péntek Istvánról, Csóré Áronról, Mészöly Miklósról, Tüskés Tiborról és a népi írók körének több szereplőjéről.[1] Ügynöki aktáit Bárdos József őrnagy zárta le széles körű dekonspirálódása miatt, de kiadói vezetői pozíciójában az állambiztonság társadalmi kapcsolatként továbbra is számíthatott a segítségére.[3]

Magánélete

Felesége Koncz Márta volt. Két gyermekük született; Judit (1947) és István (1974).

Művei

  • Demokrácia (1946)
  • Ismerkedés a világirodalommal (1962)
  • Faulkner (Déry Györggyel, 1966)
  • Az angol irodalom a huszadik században I–II. (társszerkesztő, 1970)
  • Regények, drámák, remények. Pillantás az élő világirodalomra. (1971)
  • Bölcsességek könyve I–III. (válogatás, 1982-1999)
  • Edvard Munch (1983)
  • Hézső Ferenc (1986)
  • Vásárhelyi festők (1988)
  • A nyilasok (1991)
  • A világirodalom története I–II. (1993)
  • Gondolattár (CD-ROM, 2000)
  • Az ám, Hazám! A szerző válogatása életművéből; Trikolor, Budapest, 2008 (Örökségünk)
  • Az ám, tabu! (2008)
  • MÁV, Kafka meg meg sok más. Esszék; szerzői, Bp., 2009 (Z)

Műfordításai

Jegyzetek

Források

További információk

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.