(1858–1933) író, költő, jogász, postatisztviselő, publicista, történész, állami tudományok doktora, földbirtokos From Wikipedia, the free encyclopedia
Felső-kubini Koroda Pál, olykor Kóroda formában is (Kisendréd, Bars vármegye, 1858. március 6. – Budapest, 1933. augusztus 13.) író, költő, jogász, postatisztviselő, publicista, történész, állami tudományok doktora és földbirtokos.
| Koroda Pál | |
 | |
| Született | 1858. március 6. Kisendréd |
| Elhunyt | 1933. augusztus 13. (75 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Koroda Miklós |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (47/1-1-22)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Koroda Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Koroda Pál megyei főbíró (aki az 1848–49-es mozgalmakban, később a megyei életben élénken részt vett) és zeitlingeni és zsibóthi Zeitler Mária fia. 1861-ben szülei anyai nagyanyjuknak, Kisfaludy Lipthay Johannának Garamújfalun levő birtokát vették át; ezen szépvidékű erdős, hegyes-völgyes faluban töltötte gyermekéveit és házilag nyerte kiképeztetését. Az algimnáziumot Léván, a felsőbb osztályokat a pozsonyi katolikus főgimnáziumban végezte; az első két évi jogot ugyanott a jogakadémián, a III. és IV. évi folyamot a budapesti egyetemen. 1879 májusában tett szigorlatot az államtudományokból, és 1881. március 19-én doktorrá avatták. Reviczky Gyulához gyermekkorától fogva szoros barátság fűzte, és az 1880-as évek elején irodalmi célok közössége egy kis írói kört csoportosított köréjük. Ettől kezdve irodalommal, joggal és politikával foglalkozott; az ellenzéki mozgalmakat 1875-ben Bars megyében ő élesztette fel újra. Később postatitkár volt Budapesten. A Petőfi Társaság tagjai sorában választotta. Sírja a Kerepesi úti temetőben található (47/1-1-22).
Több lap és folyóirat munkatársa volt, Szerkesztette 1885 elején a Barsmegyei Hirlapot. Sajtó alá rendezte Reviczky Gyula összes költeményeit (Budapest, 1895, két kötet) és az Epilogban megírta a költő életrajzát. A bűvös éj című költeményét 1896-ban a bojári Vigyázó alapítványból a Petőfi Társaság által 300 koronával jutalmazta.
Költeményei a Vasárnapi Ujságban (1876.); a Pozsonyvidéki Lapokban (1877); Gáspár Imre Uj Nemzedékében (1877. A Túlvilág komédiájából); a Petőfi Társaság Lapjában (1878); Magyarországban (1881. 310. sz. A három legnagyobb élő költő: Arany János, Hugo Viktor és Tennyson Alfred); a Budapestben (1888. 355. sz. Goethe Friderikához); a Képes Családi Lapokban (1891.); czikkei a Honban, a Koszorúban (1878. Igazság a költészetben, 1880. 123. szám, Az uj franczia dráma, A kritikai áramlatok, erre Bodnár Zsigmond válaszolt és ő 1881. 8. sz. egy hosszabb czikkben felelt); a M. Salonban (1885. Vajda János, 1889. Reviczky Gyula, utolsó szerelmi cziklusáról); a Jogban (1885. Elvi ellentétes curiai határozatok); a Magyar Szemlében (1889. Tennyson költem., 1890. Kritikai levél a szerkesztőhöz, 1891. Reviczky Gyula életrajzához); a Nemzetben (1897. 84. sz. Reviczky Gyula.) jelentek meg.
D. F. K. (Magyar Szemle, Barsmegyei Hirlap), f. k. (Egyetértés 1886. ápr. 7.)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
