Korlát (település)

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Korlát (település)map

Korlát község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.

Gyors adatok
Korlát
Korlát középkori temploma
Korlát középkori temploma
Korlát címere
Korlát címere
Korlát zászlaja
Korlát zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterTakács Krisztián (független)[1]
Irányítószám3886
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség304 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség38,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,91 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 22′ 40″, k. h. 21° 14′ 39″
Korlát (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Korlát
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Korlát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Korlát témájú médiaállományokat.

Bezárás

Fekvése

Miskolctól közúton kb. 55 kilométerre északkeletre fekszik, a Zempléni-hegységnek a Hernád völgye felé lefutó nyugati lankái között.

A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Fony, dél felől Arka, nyugat felől pedig Vizsoly.

Megközelítése

Közúton két útvonalon közelíthető meg, a Hernád völgyében futó 3713-as út felől, vagy Fony belterületén keresztül, mindkét irányból a 3715-ös úton.

Vasútvonal nem érinti, ennek ellenére a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal egyik megállója a Korlát-Vizsoly megállóhely nevet viseli. A névadás oka az lehetett, hogy a megálló a Korlátra vezető 3715-ös út közelében létesült, nem messze annak vasúti keresztezésétől, és mindkét településtől közel azonos (kevesebb, mint 2 kilométernyi) távolságban helyezkedik el.

Története

Korlát (Korlátfalva) már az őskorban is lakott hely volt, területén csiszolt kőeszközök kerültek napvilágra.

Nevét az ismert okleveles források 1332-ben említették először, Corardi, Cunradi, Conradi, Corradi formában. A név eredete valószínűleg az oklevelekben 1267-ben szereplő Arkai Corladus személye. A település ebben az évben már szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. Papja a pápai tizedjegyzék adatai szerint 1332-1333-ban 36 garas, 1334-ben 20 garas 1335-ben 24 garas pápai tizedet fizetett.

A település első ismert birtokosai a Lánczi család tagjai voltak.

1640-ben a törökök elpusztították, és majd egy évszázadig lakatlanul állt, csak az 1700-as évek közepén népesült újra.

A településen Nikházy György-nek, II. Rákóczi Ferenc egyik generálisának egykor kastélya is állt, melynek a 20. század elején már csak csekély, átalakított maradványai voltak láthatók.

A Fúló és Vízkelety családoknak sírboltja van itt a településen.

Birtokos volt még itt a Domokos család, detki és tengerfalvi Meczner család, valamint a borzovai Téglássy család is.

Korlát a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 608 lakosa volt, ebből 604 magyar volt, 241 római katolikus, 54 görögkatolikus, 273 református volt.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kovács Miklósné (független)[4]
  • 1994–1998: Kovács Miklósné (független)[5]
  • 1998–2002: Kovács Miklósné (független)[6]
  • 2002–2006: Kovács Miklósné (független)[7]
  • 2006–2010: Takács Péter György (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2010–2014: Kovács Miklósné (független)[9]
  • 2014–2018: Hriczu Imre (független)[10]
  • 2019–2019: Takács Krisztián (független)[11]
  • 2019–2024: Takács Krisztián (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Takács Krisztián (független)[1]

A településen 2019. február 17-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
324
321
312
281
288
290
304
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 39,3% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62%, református 20,7%, görögkatolikus 8,3%, felekezeten kívüli 8%.[15]

2022-ben a lakosság 97,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,7% cigánynak, 0,7% szlováknak, 0,3% németnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (2,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,6% volt római katolikus, 12,2% református, 2,8% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 2,8% felekezeten kívüli (47,9% nem válaszolt).[16]

Látnivalók

  • Domokos-Téglássy kúria
  • Domokos-Hercor kúria
  • Szepessy-kúria
  • Református templom (gótikus, 15. század)

Híres szülöttei

Környező települések

Fony, Hernádcéce, Vizsoly, a legközelebbi város: Encs (kb. 12 km).

Források

Jegyzetek

További információk

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.