Khthonikus istenek

Khthonikus istenek vagy khthonioi (ógörögül: Χθόνιοι θεοί, Χθόνιοι; a khthoniosz „a Földhöz tartozó, föld alatti“) azok az istenek – főként a görög mitológiában, de más kultúrkörök isteneit is nevezik így –, akik az alvilágot reprezentálják és halálhozók valamint azok is, akik életet és termékenységet ajándékoznak (lásd még khthonizmus).

A férfi istenek gyakran kapták a ógörögül: Χθόνιος khthoniosz ragadványnevet (példaként Zeusz Khthoniosz, Hadészt is így nevezik, az alvilág urát), míg a nőneműek ógörögül: Χθονία khthonia toldalékot kapnak. Ez utóbbiakhoz tartozik Perszephoné, Hadész felesége.^[1] Ide sorolhatóak az Erinnüszök,^[2] egyes nimfák is, akik gyakran meghatározott vidékeket reprezentálnak (vesd össze a Khthonia és Khthonios nevet viselőkkel).^[3]

Hésziodosz a khthonioi gyűjtőfogalmat alkalmazza a titánokra.^[4] A tragédiák költőinél is előjön ez a kifejezés a khthonoi türannoszok megszólításaival összhangban^[5]^[6]^[7] vagy pedig mint elhatárolás más gyűjtőnevektől, mint a tenger vagy a levegő istenei^[8] - így például,^[9] Arisztophanésznál parodisztikus formában.Hermész esetében^[10]^[11] Mégis gyakran nem elég világos, hogy a drámai megszólítás az istenekre, vagy a holtak közösségére irányul. Ugyanis ezeket is kthoniosz-ként szólítják meg.^[12]^[13]

Elsőként khthonikus istennek Hadészt jelölték meg,^[14]^[15]^[16] már az Iliasz eposz az olimpiai Zeusz kiegészítő istenének nevezi őt , mint „alvilági“ Zeusz Katakhthonios.^[17] Sok a bizonytalanság azonban akörül, hogy ez a megnevezés Hadész szinonimája-e, vagy pedig magát Zeuszt jelenti alvilági alakjában, a kettős névvel történő megszólításakor. Így Korinthoszon, Míkonoszon,^[18] és Olümpiában^[19] Zeusz Khthonios Ge Khthoniával együtt (Gaia) és Dionüszosz Lenaiosz tisztelték.^[20] Csak ennél a kultusznál bizonyított a khthonia megjelölés Gaianál.

Démétért, az anyaistent Hermioné toldaléknév alatt mint Khthonia Thea tisztelték.^[21]^[22]^[23]^[24] Az ötödik századtól kezdve egyre gyakarbban találkozunk Hekate Khthonia, az útkereszteződések istennőjével, aki egyben a világok közti kapuk őrzője is.^[25]^[26]^[27] Tüphónt khthoniosz daimónnak is nevezték,^[28] Khthonion legelsősorban Dionüszosz, a vegetáció istene és khthoniák a fámák,^[29] a gorgók^[30] valamint Brimo,^[31] miközben ez Perszephonénak és Hekaténak is másik neve, valamint Ceresé és Kübeléé is.

Khthoniosz vagy khthonia jelzőket kaptak azok a mitikus emberek, akiknek földi származását akarták ezzel kiemelni. Példák ezekre a thébai szpartosz Khtonios^[32] és Erekhtheusz leánya Khtonia.^[33]

Remove ads

Heinrich Wilhelm Stoll: Chthonios 5). www.archive.org
A. Fairbanks: The Chthonic Gods of Greek Religion. In: American Journal of Philology. Band 21, 1900, S. 241–259 (angolul)
Albert Henrichs: Namenlosigkeit und Euphemismus. Zur Ambivalenz der khtonikus Mächte im attischen Drama. In: Heinz Hofmann, Annette Harder (Hrsg.): Fragmenta Dramatica. Beiträge zur Interpretation der griechischen Tragikerfragmente und ihrer Wirkungsgeschichte. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 1991, ISBN 3-525-25748-1, S. 161–201.
R. Schlesier: Olympian versus Chthonian Religion. In: Scripta Classica Israelica. Band 11, 1991–1992, S. 38–51 (angolul)
S. Scullion: Olympian and Chthonian. In: Classical Antiquity. Band 13, 1994, S. 75–119 (angolul)
Kthonii. www.mythindex.com (2007. január 10.)

Remove ads

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chthonische Götter című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[1]
Hérodotosz 6, 134, 1; 7, 153, 2.
[2]
Szophoklész, Oidipusz Kolonoszban.
[3]
Apollóniosz Rhodiosz 4, 1322.
[4]
Hésziodosz, Theogonia 697.
[5]
Euripidész, Hecuba 79.
[6]
Aiszkhülosz, Agamemnón 89.
[7]
Aiszkhülosz, Perzsák 628–629.
[8]
Euripidész, Fragment 27, 4.
[9]
Szophoklész: Ajax 832.
[10]
Aiszkhülosz, Die Grabspenderinnen 124, 727.
[11]
Arisztophanész, A békák 1126, 1138, 1145.
[12]
Aiszkhülosz, Oltalomkeresők (Hiketidesz) 25, 399, 476.
[13]
Pindarosz, Püthói 4, 159.
[14]
Hésziodosz: Theogonie 767.
[15]
Euripidész, A föníciai nők 1321.
[16]
Euripidész:Alkestis 237.
[17]
Homérosz, Iliasz 9, 457.
[18]
Pauszaniasz Periégétész 2, 2, 8.
[19]
Pauszaniasz Periégétész 5, 14, 8.
[20]
Wilhelm Dittenberger: Sylloge inscriptionum Graecarum. Band 1, Leipzig 1883, S. 373 (Seitenansicht im Internet Archive).
[21]
Inscriptiones Graecae IV 683.
[22]
Pauszaniasz Periégétész 2, 35, 5–10.
[23]
Pauszaniasz Periégétész 3, 13, 5.
[24]
Euripidész, Herakles 615.
[25]
Arisztophanész, Fragment 515, 1 PCG.
[26]
Theokritosz 2, 12.
[27]
Plutarchosz, Moralia 290d3.
[28]
Aiszkhülosz, Sieben gegen Theben 522.
[29]
Szophoklész, Élektra 1066.
[30]
Euripidész, Ion 1054.
[31]
Apollóniosz Rhodiosz 3, 862.
[32]
Aiszkhülosz, Fragment 488.
[33]
Euripidész, Bacchánsnők 538.

Remove ads

[1] [1]
Hérodotosz 6, 134, 1; 7, 153, 2.

[2] [2]
Szophoklész, Oidipusz Kolonoszban.

[3] [3]
Apollóniosz Rhodiosz 4, 1322.

[4] [4]
Hésziodosz, Theogonia 697.

[5] [5]
Euripidész, Hecuba 79.

[6] [6]
Aiszkhülosz, Agamemnón 89.

[7] [7]
Aiszkhülosz, Perzsák 628–629.

[8] [8]
Euripidész, Fragment 27, 4.

[9] [9]
Szophoklész: Ajax 832.

[10] [10]
Aiszkhülosz, Die Grabspenderinnen 124, 727.

[11] [11]
Arisztophanész, A békák 1126, 1138, 1145.

[12] [12]
Aiszkhülosz, Oltalomkeresők (Hiketidesz) 25, 399, 476.

[13] [13]
Pindarosz, Püthói 4, 159.

[14] [14]
Hésziodosz: Theogonie 767.

[15] [15]
Euripidész, A föníciai nők 1321.

[16] [16]
Euripidész:Alkestis 237.

[17] [17]
Homérosz, Iliasz 9, 457.

[18] [18]
Pauszaniasz Periégétész 2, 2, 8.

[19] [19]
Pauszaniasz Periégétész 5, 14, 8.

[20] [20]
Wilhelm Dittenberger: Sylloge inscriptionum Graecarum. Band 1, Leipzig 1883, S. 373 (Seitenansicht im Internet Archive).

[21] [21]
Inscriptiones Graecae IV 683.

[22] [22]
Pauszaniasz Periégétész 2, 35, 5–10.

[23] [23]
Pauszaniasz Periégétész 3, 13, 5.

[24] [24]
Euripidész, Herakles 615.

[25] [25]
Arisztophanész, Fragment 515, 1 PCG.

[26] [26]
Theokritosz 2, 12.

[27] [27]
Plutarchosz, Moralia 290d3.

[28] [28]
Aiszkhülosz, Sieben gegen Theben 522.

[29] [29]
Szophoklész, Élektra 1066.

[30] [30]
Euripidész, Ion 1054.

[31] [31]
Apollóniosz Rhodiosz 3, 862.

[32] [32]
Aiszkhülosz, Fragment 488.

[33] [33]
Euripidész, Bacchánsnők 538.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]

[29]

[30]

[31]

[32]

[33]

Khthonikus istenek

Wikiwand in your browser!

Khthonikus istenek

Wikiwand in your browser!

További információk

Fordítás

Jegyzetek