Kelet-Ázsia Ázsia egyik régiója, mely meghatározható földrajzi[1] és kulturális[2] alapon is. Földrajzi értelemben 12 millió km²-t ölel fel, Ázsia területének 28%-át; 15%-kal nagyobb Európánál. A területen 1,5 milliárd ember él, ami a kontinens lakosságának 38, a világ népességének pedig 22%-a és kétszer több, mint Európa teljes lakossága. Ez a világ legsűrűbben lakott régiója. A 130 fő/km²-es népsűrűség háromszorosa a világ átlagos népsűrűségének. Ez alól csak Mongólia kivétel, mely a világ legkisebb népsűrűséggel rendelkező független országa.
.svg)
Kulturális értelemben azok a területek a tartoznak Kelet-Ázsiához, amelyek a kínai kultúrával tartanak kapcsolatot. A történelemben sok társadalom tartozott a kínai kulturális övezethez, és az egyes írások gyakran a klasszikus kínai írásból és a kínai karakterekből származnak. Időnként használják az Északkelet-Ázsia kifejezést Japánra és Koreára.[3] A térség főbb vallásai a buddhizmus (főleg mahájána), konfucianizmus és újkonfucianizmus, taoizmus és a kínai népi vallás Kínában, a sintó Japánban, a taoizmus Tajvanon, sámánizmus Koreában, Mongóliában és az északkeleti területeken élő különböző bennszülöttek körében,[4][5] és napjainkban a kereszténység Koreában.[6] A kelet-ázsiai naptárak alapjául a kínai naptár szolgál. Ezek a nyelvi, vallási és politikai-filozófiai (rajtuk keresztül kulturális, vallási, művészeti és építészeti) hasonlóságok megtalálhatóak Kelet-Ázsia területének döntő hányadán és egyéb, a kínai kultúra befolyása alatt álló területeken (Tajvanon, Szingapúrban és Vietnámban) is.
Területe
Hagyományosan a következő országokat sorolják Kelet-Ázsiához:
Dél-Korea
Észak-Korea
Japán
Kína és autonóm városállamai:
A ENSZ a Kelet-Ázsia kifejezést használja a nyugati államokban megszokott, Európa-központú világképet sugalló Távol-Kelet kifejezés helyett. Kelet-Ázsia csak a Távol-Kelet északi felét takarja, Délkelet-Ázsia nélkül. Általános meghatározások szerint ide tartozik Kína,[7] Japán, Dél és Észak-Korea, Mongólia[1] és Tajvan. Kulturális alapon Kínát, Japánt, Koreát, Tajvant és Vietnámot sorolják a „kulturális Kelet-Ázsiához”.[8][9][10][11] Földrajzi értelemben ide sorolhatók Oroszország távol-keleti területei is, ezek azonban kulturális értelemben nem tartoznak ide.[12]
Gazdasági szempontból az ASEAN 10 tagját, Kínát, Japánt, Dél-Koreát és Tajvant sorolják ide. Az USA külpolitikája Barack Obama alatt Délkelet-Ázsiát is Kelet-Ázsiához sorolta.[13]
Adatok
Népesség
| Ország | Terület km² | Népesség | Népsűrűség per km² |
HDI (2011) | Főváros |
|---|---|---|---|---|---|
 CHN (PRC) |
9 596 961 | 1 339 724 852 | 138 | 0,687 | Peking |
 HKG (PRC) |
1104 | 7 061 200 | 6390 | 0,898 | Hongkong |
 JPN |
377 930 | 127 950 000 | 337 | 0,901 | Tokió |
 MAC (PRC) |
30 | 556 800 | 18 662 | Nincs adat | Makaó |
 MGL |
1 564 100 | 2 809 600 | 2 | 0,653 | Ulánbátor |
 PRK |
120 538 | 24 346 000 | 198 | Nincs adat | Phenjan |
 KOR |
99 828 | 48 988 833 | 500 | 0,897 | Szöul |
 TWN |
36 188 | 23 174 528 | 639 | 0,882 | Tajpej |
Gazdaság
| Ország | GDP nominális millió USD (2011) |
GDP nominális per fő USD (2011) |
GDP PPP millió USD (2011) |
GDP PPP per fő USD (2011) |
|---|---|---|---|---|
| CHN (PRC) |
7 298 147 | 5414 | 11 299 967 | 8382 |
| HKG (PRC) |
243 302 | 34 049 | 351 119 | 49 300 |
| JPN |
5 869 471 | 45 920 | 4 440 376 | 34 740 |
| MAC (PRC) |
27 850 | 51 397 | 32 208 | 42 876 |
| MGL |
8506 | 3042 | 13 264 | 4744 |
| PRK |
27 820 | 1159 | 40 000 | 1800 |
| KOR |
1 116 247 | 22 778 | 1 554 149 | 31 714 |
| TWN |
466 832 | 20 101 | 876 035 | 37 720 |
Történelem
Művészete
Jegyzetek
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
