Délkelet-Ázsia
From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Remove ads
Délkelet-Ázsia ázsiai régióba azon országok tartoznak, amelyek Kínától délre, Indiától keletre és Ausztráliától északra fekszenek. A régió tektonikus lemezek találkozásán helyezkedik el, ezért erős szeizmikus és vulkanikus aktivitás jellemző rá.
Délkelet-Ázsia
Délkelet-Ázsia két földrajzi egységből áll: a szárazföldből (Indokínai-félsziget) és az attól keletre, délkeletre fekvő szigetekből (maláj szigetvilág). Az indokínai részen fekszik Kambodzsa, Laosz, Mianmar, Thaiföld és Vietnám. Ezek lakossága főleg tai és ausztroázsiai nyelvet beszélő népekből áll; vallásuk javarészt a buddhizmus, amit a konfucianizmus követ.
A tengeri rész országai: Brunei, Kelet-Timor, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek és Szingapúr. Ezen a területen főként ausztronéz emberek élnek, akiknek vallása elsősorban az iszlám, amit a kereszténység követ.
Remove ads
Beosztás
Politikai
Délkelet-Ázsia alatt általában a következő országokat értik; bár néhány kontextusban a területet lehet bővebben vagy szűkebben is értelmezni.
Brunei
Kambodzsa
Indonézia
Laosz
Malajzia
Mianmar
Fülöp-szigetek
Szingapúr
Thaiföld
Kelet-Timor
Vietnám
A fenti országok mind tagjai az ASEAN-nak, kivéve Kelet-Timort (még csak jelölt).
A terület és Dél-Ázsia egyes részeinek korábbi elnevezése Kelet-India volt.
Bár politikailag Ausztrália külső területei, kulturálisan Délkelet-Ázsiához tartozik a Karácsony-sziget és a Kókusz (Keeling)-szigetek is.
Az Andamán- és Nikobár-szigetek politikailag Indiához, földrajzilag Délkelet-Ázsiához tartoznak.
A Dél-kínai tenger szigeteinek (Paracel Islands, Macclesfield Islands, Scarborough Shoal és a Spratly-szigetek) hovatartozása körül vita folyik a Kínai Népköztársaság és a délkelet-ázsiai országok között.
Bár Nyugat-Pápua politikailag Dél-Ázsia (mivel Indonézia része) földrajzilag gyakran mégis Óceánia részeként említik.
Földrajzi
Délkelet-Ázsia két részre oszlik:
- szárazföldi Délkelet-Ázsia (vagy Indokína)
- tengeri Délkelet-Ázsia vagy maláj szigetcsoport (Nusantara).
- A szárazföldi Délkelet-Ázsia:
- A tengeri Délkelet-Ázsia:
- Ashmore- és Cartier-szigetek
- Andamán- és Nikobár-szigetek
- Brunei
- Karácsony-sziget
- Kókusz (Keeling)-szigetek
- Kelet-Timor
- Indonézia
- Malajzia
- Lan-sziget
- Fülöp-szigetek
- Szingapúr
- A Dél-kínai tenger szigetei:
- Macclesfield szigetek
- Paracel szigetek
- Pratas szigetek
- Scarborough Shoal
- Spratly-szigetek
Malajzia területének két legfontosabb részét a Dél-kínai-tenger választja el. A félszigeti Malajzia a szárazföldön fekszik, míg Kelet-Malajzia Borneó szigetének északi felén. Borneó a régió legnagyobb szigete. Malajziát mégis gyakran szigetországnak tekintik.
Indonézia és Kelet-Timor keleti részei (a Wallace-vonaltól keletre) már Óceániához tartoznak.
Remove ads
Az országok főbb adatai
Remove ads
Története
Solheim et al. kimutatták a Nusantao kereskedelmi hálózat létezését Kr. e. 5000-től az időszámításunk kezdetéig; a hálózat Vietnámtól a délkelet-ázsiai szigetekig húzódott.[4]
Délkelet-Ázsia lakói, elsősorban az Ausztronéz családba tartozók, több ezer éve hajós nemzetek voltak, egyesek közülük Madagaszkár szigetéig elhajóztak. Hajóik képesek voltak a nyílt tengeri hajózásra, Magellán feljegyzéseiből ismert, hogy mennyivel jobban manőverezhetők voltak, mint az európai vitorlás hajók.[5]
Az Indiai-óceán áthajózásával a malájok benépesítették Madagaszkárt, valamint kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek Délkelet-Ázsia és Nyugat-Ázsia között. A Szumátrán bányászott arany Rómáig is eljuthatott.
A térség lakói kezdetben animisták voltak, de hamarosan elterjedt a hinduizmus, majd később az iszlám.
Kínai kereskedelem
A kínai kereskedők igen hamar megjelentek a térségben és intenzív kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn Délkelet-Ázsia népeivel. Magellán feljegyezte, hogy Bruneinek több ágyúja volt, mint az európai hajóknak együttesen, ami egyértelmű jele volt annak, hogy a kínaiak felfegyverezték.[5]
A kínai császár egy hercegnőt, Hang Li Po-t 500 fős kíséretével Malakába küldte, hogy a helyi szultán felesége legyen. Hang Li Po kútja ma turistalátványosság (1459-ben épült), csakúgy mint kíséretének volt lakhelye. A Malaka-szoros stratégiai jelentősége nem kerülte el az európaiak figyelmét sem: a portugál író, Duarte Barbosa 1500 körül feljegyezte: "Malaka ura rajta tartja kezét Velence torkán".
Gyarmatosítás
Az európai nagyhatalmak a 15. században kezdtek megjelenni a térségben, elsőként a spanyolok és portugálok, akik a Fülöp-szigeteket és Malakát hódították meg.
Az európai felfedezők nyugati és keleti irányból is érkeztek, az Indiai-óceán és a Távol-Kelet felől érkező hajók kereskedelmi árucikkeket hoztak, és cserébe a térség természeti kincseivel rakodtak meg: fűszerek, méz, értékes állatok.
Az európaiak érkezésével jelentek meg az első keresztény misszionáriusok, akik nemcsak a vallást, hanem Nyugat-Európa kultúráját, tudományát és technológiáját is terjesztették.
Legújabb kor
A délkelet-ázsiai nemzetek a regionális ASEAN szervezeten keresztül próbálják megvalósítani a regionális együttműködést és integrációt.
Azonban ezeket a törekvéseket az egyes országok közötti, illetve nemegyszer külső országokat is érintő területi viták akadályozzák, nehezítik.
Remove ads
Földrajza
Geológiai viszonylatban a Maláj-félsziget és a kapcsolódó szigetvilág a világ egyik legaktívabb vulkáni területe. A vulkáni és tektonikai tevékenység számos igen magas hegységet hozott létre, mint például a Mount Kinabalu Malajziában (magassága 4101 méter) és a Puncak Jaya Indonéziában (magassága 4884 méter).
Éghajlat
Délkelet-Ázsia éghajlata nagyrészt trópusi - az év nagy részében meleg és párás, jelentős mennyiségű csapadékkal. A monszun esőzések következtében megkülönböztethető az esős és a száraz éghajlat. A délkelet-ázsiai esőerdő a Föld második legnagyobb ilyen jellegű erdősége az Amazonas-medence esőerdői után. Kivételt csak az északi régiók, illetve a magashegységek képeznek, ahol lényegesen hűvösebb, enyhébb a klíma, és szárazabb a táj.
Környezet
Délkelet-Ázsia állatvilága igen változatos: Borneó és Szumátra szigetén él az orangután, az ázsiai elefánt, a maláj tapír, a szumátrai orrszarvú, valamint a borneói foltos leopárd is.
A vad és háziasított formában egyaránt megtalálható vízibivaly Délkelet-Ázsia egyik jellegzetes állata. A kancsil kisméretű szarvasféle, elsősorban Szumátra, Borneó és Palavan szigeten él.
Az indonéziai szigetcsoportot a Wallace-féle képzeletbeli választóvonal osztja két részre, a lemeztektonikai határoknak megfelelően. A vonal egyik oldalán az ázsiai, míg másik oldalán az ausztrálázsiai növény- és állatvilág egyedei élnek. A Jáva, Borneó és Pápua közötti szigetek ütközőzónát képviselnek, ahol mindkét részre jellemző fajok előfordulnak.
A délkelet-ázsiai korallzátonyok igen látványosak, a tengerek élővilágában az egyik legjelentősebb élőhelyet képviselik, ahol számtalan hal és puhatestű faj él.
A térség fái trópusi keményfák, amelyeket értékes fájuk miatt számos országban nagy ütemben termelnek ki. A hegyvidékek magasabb térségeiben megtalálhatók a mérsékelt égövi klímára jellemző fafajok is.
Bár a térség állat- és növényvilága igen gazdag, a biodiverzitást súlyosan fenyegeti az erdőirtás, az élőhelyek pusztulása, számos helyi faj (pl. a szumátrai tigris) a kihalás szélére került.
Remove ads
Gazdaság
A térségben igen jelentős a természeti nyersanyagok kitermelése, a favágás, a bányaművelés. A külföldi befektetőknek köszönhetően megtelepedett a mikroprocesszor-gyártás is.
Már az európaiak megjelenése előtt is jelentős szerepet játszott Délkelet-Ázsia a világkereskedelmi rendszerben. A Rjúkjúi Királyság kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a térségben, elsősorban a helyi fűszereket (bors, gyömbér, szegfűszeg, szerecsendió). A fűszerkereskedelmet először a indiai és arab kereskedők bonyolították, de 1500 körül megjelentek az európai kereskedők is. Előbb spanyol, majd portugál kereskedők érkeztek a térségbe, őket követték a hollandok és végül a britek és a franciák. Az európai kereskedelmi tevékenység fokozatosan gyarmatosítássá vált - a hollandok szerezték meg Indonéziát, a britek a Maláj-félszigetet, a franciák Indokínát, míg a spanyolok (majd később az Egyesült Államok) a Fülöp-szigeteket.
A térség országainak gazdasága a mezőgazdaságon alapul, de egyre nagyobb szerepet kap az ipar és a szolgáltatási szektor is. Indonézia a térség legnagyobb gazdasága, míg a legfejlettebbek Hongkong és Szingapúr gazdaságai. Fejlődő országnak számít Vietnám, Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Brunei és a Fülöp-szigetek. Legkevésbé fejlett országnak minősül Kelet-Timor, Mianmar, Laosz és Kambodzsa. Vietnám jelentős erőfeszítéseket tesz a gazdaság felzárkóztatása terén. A legjelentősebb iparágak a textilgyártás, elektronikai termékek, mikroprocesszorok, illetve az autógyártás. Különösen jelentős a kőolaj-kitermelés Malajzia gazdaságában.
A térség gazdasági fejlődésében nagy szerepet játszik a turizmus is, amely fontos tényező az elmaradottabb vidékek felzárkóztatásában és lehetőséget nyújt a kulturális diverzitás megőrzéséhez.[6] Az 1990-es évektől kezdve a térség összes országa jelentős erőfeszítéseket tett a turizmus fejlesztése érdekében.[7] 1995-ben Szingapúr volt a térség első számú turisztikai célpontja, de azóta Thaiföld és a többi ország is jelentős előrelépést tett. 2006-ban Kambodzsa nemzeti jövedelmének 15%-át a turizmus adta.[8]
A térségből egyedül Indonézia a G-20 csoport tagja és a régió domináns gazdasági hatalma,[9] 2008-ban az ország GDP-je 11,7 milliárd dollár volt, míg az egy főre eső GDP 2246 dollár volt.[10]
Remove ads
Népesség
Délkelet-Ázsia területe kb. 4 000 000 km². 2004-ben becslések szerint több mint 593 millióan laktak a térségben, ezek ötöde (125 millió) Indonézia legnagyobb szigetén, Jáván, amely a világ legsűrűbben lakott szigete. Az egyes etnikumok és vallások megoszlása igen változatos képet mutat. A térségben az őslakosok mellett kb. 30 milliós kínai diaszpóra is él, elsősorban Malajzia, Szingapúr és Thaiföld területén.
Népcsoportok
Délkelet-Ázsia őslakosai ázsiai eredetűek, nem pedig - a közhiedelemmel ellentétben - óceániai népek. A Stanford Egyetem tanulmánya szerint,[11] a térség lakossága igen változatos képet mutat. Az őslakosok ausztronéziai, tai és mon-khmer ősök leszármazottai, akik Kína déli részéből vándoroltak be a bronz- és vaskor alatt. Azonban megtalálhatók arab, kínai, indiai, európai, polinéziai és pápuai gének is a térség népességében. A Fülöp-szigetek, Malajzia és Szingapúr lakosságában jelentős arányt képviselnek az európai gyarmatosítók leszármazottai.
Az egyes országok etnikai összetétele:
| Andamán- és Nikobár-szigetek | indiaiak (69%), nikobáriak (29%), andamániak (0,9%), shompen (0,1%), egyéb (1%) |
| Brunei | malájok (69%), kínaiak (15%), őslakosok (6%), egyéb (10%) |
| Kambodzsa | khmerek (82%), vietnámiak (12%), cham nép (4%), egyéb (2%) |
| Karácsony-sziget | kínaiak (70%), európaiak (20%), malájok (10%) |
| Keeling-szigetek | malájok (80%), európaiak (20%) |
| Kelet Timor | tetun (10%), mambai (8%), makasae (8%), tukudede (6%), bunak (5%), galoli (5%), kemak (5%), fataluku (3%), baikeno (2%), egyéb (48%) |
| Hainan-sziget | kínaiak (84%), li (14,7%) |
| Indonézia | jávaiak (41,7%), szundanézek (15,4%), maláj (3,4%), maduri (3,3%), batak (3,0%), minangkabau (2,7%), betawi (2,5%), buginese (2,5%), bantenese (2,1%), banjarese (1,7%), balinézek (baliak) (1,5%), sasak (1,3%), makassarese (1,0%), cirebon (0,9%), kínaiak (0,9%), egyéb (15%) |
| Laosz | lao (50%), egyéb lao loum (14%), lao theung (22%), lao soung (9%), kínaiak (3%), vietnámiak (2%) |
| Malajzia | malájok (52%), kínaiak (30%), indiaiak (8%), őslakosok (7%), egyéb (3%) |
| Burma | bamar (68%), shan (10%), karen (7%), rakhine (4%), kínaiak (3%), mon (2%), indiaiak (2%), egyéb (4%) |
| Lan-sziget | tao (70%), kínaiak (30%) |
| Fülöp-szigetek | bisaya (39%), tagalog (17%), ilocano (10%), moro (5%), bicolano (4%), kapampangan (3%), pangasinan (2%), kínaiak (2%), spanyolok (2%), hegyi törzsek (8%), egyéb (8%) |
| Szingapúr | kínaiak (77%), malájok (14%), indiaiak (8%), egyéb (1%) |
| Thaiföld | thai (41%), isan (laoszi) (34%) kínaiak (14%), malájok (4%), khmer (2%), egyéb (5%) |
| Vietnám | vietnámiak (86%), kínaiak (2%), japánok (1,2%), őslakos népek (9%), |
Vallások
Délkelet-Ázsia országaiban számos különböző vallást gyakorolnak. Az ázsiai kontinensen található országok (mint Burma, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnám) túlnyomórészt buddhisták. A Maláj-félszigeten, Malajziában, Bruneiben és Indonéziában elsősorban az iszlám terjedt el. A Fülöp-szigeteken a fő vallás a kereszténység, csakúgy mint Indonézia keleti részén és Kelet-Timoron. Jelentős katolikus kisebbség él Vietnámban is.
Az egyes országok vallási összetétele:[12]
| Andamán és Nikobár-szigetek | animizmus, buddhizmus, kereszténység, hinduizmus, iszlám, szikh |
| Brunei | iszlám (67%), buddhizmus (13%), kereszténység (10%), őslakos vallások és egyéb (10%) |
| Kambodzsa | buddhizmus (93%), animizmus egyéb (7%) |
| Karácsony-sziget | buddhizmus (36%), iszlám (25%), kereszténység (18%), taoizmus (15%), egyéb (6%). |
| Keeling-sziget | iszlám (80%), egyéb (20%) |
| Kelet-Timor | kereszténység (90%), iszlám (5%), protestantizmus (3%), egyéb (2%) |
| Hainan | animizmus, konfúcianizmus, buddhizmus, kereszténység, taoizmus, egyéb |
| Indonézia | iszlám (88%), protestáns (5%), katolikus (3%), hinduizmus (2%), buddhizmus (1%), egyéb (1%) |
| Laosz | buddhizmus (60%), animizmus és egyéb (40%) |
| Malajzia | iszlám (60,4%), buddhizmus (19,2%), kereszténység (9,1%), hinduizmus (6,1%), animizmus (5,2%) |
| Burma | buddhizmus (89%), iszlám (4%), kereszténység (4%), animizmus (1%), egyéb (2%) |
| Lan-sziget | animizmus, buddhizmus, kereszténység, konfúcianizmus, taoizmus |
| Fülöp-szigetek | kereszténység (81%), iszlám (5%), evangélikus (2,8%), Iglesia ni Cristo (2,2%), aglipayan (2%), egyéb keresztény (4,5%), egyéb (2,5%) |
| Szingapúr | buddhizmus (42,5%), iszlám (15%), taoizmus (8%), katolikus (4,5%), egyéb keresztény (10%), hinduizmus (4%), nem vallásos (15%), egyéb (1%) |
| Thaiföld | buddhizmus (94,6%), iszlám (4,6%), egyéb (1%) |
| Vietnám | buddhizmus (78%), kereszténység (8%), egyéb (7%) |
Remove ads
Források
- Solheim et al, Journal of East Asian Archaeology, 2000, 2:1-2, pp. 273–284(12)
- Oppenheimer and Richards, Science Progress 2001, 84 (3), pp. 157–181
- Laurence Bergreen, Over the Edge of the World: Magellan's Terrifying Circumnavigation of the Globe, HarperCollins Publishers, 2003, hardcover 480 pages, ISBN 0-06-621173-5
- Tiwari, Rajnish (2003): Post-crisis Exchange Rate Regimes in Southeast Asia, Seminar Paper, University of Hamburg. (PDF)
Remove ads
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads