Szumátra
From Wikipedia, the free encyclopedia
Szumátra (indonézül Sumatra, vagy gyakran Sumatera) a Föld hatodik legnagyobb szigete (megközelítőleg 470 000 km²), és a legnagyobb sziget, amely teljes területével Indonéziában található (a két nagyobb területű szigetnek, Borneónak és Új-Guineának csak egy része indonéz terület).
| Szumátra (Sumatra) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Indonézia |
| Legnagyobb település | Medan |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 60 000 000 fő (2021)[1] |
| Népsűrűség | 96 fő/km² |
| Medan népessége | 2 109 330 fő (2010) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Délkelet-Ázsia |
| Szigetcsoport | Nagy-Szunda-szigetek |
| Terület | 473 481 km² |
| Rang | 6. |
| Hosszúság | 1700 km |
| Szélesség | 370 km |
| Tengerszint feletti magasság | 12 m |
| Legmagasabb pont | Kerinci, 3805 m |
| Időzóna | Indonesia Western Standard Time |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Szumátra
Pozíció Indonézia térképén
| |
 é. sz. 0°, k. h. 102° | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szumátra témájú médiaállományokat. | |
Szumátra ősi elnevezése Swarna Dwipa volt, (szanszkritül Aranysziget), valószínűleg azért, mert a szumátrai fennsíkok bányái már nagyon korán aranyat szállítottak a környező szigetekre. Mivel a sziget az India-Kína kereskedelmi főútvonalon helyezkedik el, a keleti partvidék több nagyvárosa vallási életét az indiai vallások alakították, formázták. Ezek közül Srivijaya és Samudra voltak a legkiemelkedőbb központok Srivijaya buddhista monarchia volt, a mai Palembang területén volt a központja. A 7–9. században a területet hódításaival és kereskedelmi kapcsolatain keresztül uralma alatt tartotta, így a királyság fontos szerepet játszott a maláj kultúra elterjesztésében Szumátra szigetén, a Maláj-félszigeten és Borneó nyugati részén. Valójában egy thalasszokrata birodalom volt, tengeri nagyhatalom, amely szigetről szigetre fokozatosan terjesztette ki hatalmát.
Srivijaya befolyása a 11. századra meggyengült. A szigetet akkoriban a jávai királyságok – először Singhasari, majd utána Majapahit – hódításai dúlták. Ebben az időben jelent meg Szumátrán az iszlám, amely főleg az arab és indiai kereskedőkkel való érintkezés útján terjedt.
A 13. század végére a Samudra királyság (a mai Aceh tartomány területén) uralkodója áttért az iszlám hitre. Ibn Battúta, aki vándorlásai során eljutott ide, említette elsőként Szúmatraként (سومطرة – Sūmaṭra) a szigetet. Samudra királyságát később a harcias Aceh Szultánság váltotta fel, amely egészen a 20. századig fennmaradt. A hollandok érkezése után a számos kisebb szumátrai hercegséget sorban uralmuk alá hajtották. Az északon elhelyezkedő Aceh azonban valódi akadálynak bizonyult, szívós ellenállást tanúsítottak; a hollandok hosszú és áldozatokkal terhes háborút vívtak vele (acehi háború, 1870-1905).
Az Aceh körüli kérdés a mai napig súlyos konfliktusok okozója. 1976-ban robbant ki és majdnem harminc évig tartott egy fegyveres felkelés a tartományban az indonéz kormány ellen. A lázadók Aceh függetlenségéért harcoltak. Bár a felkelés 2005-ben véget ért, de az ellentétek a mai napig nem csitultak el. 1999-ben világszinten is egyedinek mondható tömegdemonstrációt tettek az acehiek fővárosukban: 600 ezer ember tüntetett a terület függetlenségéért, ezalatt az indonéz rendfenntartó erők és a hadsereg pedig nem lépett közbe, még csak a helyszínen sem volt. A megmozdulás mérete (a teljes lakosság 15%-a!) jelzi az egyöntetű függetlenedési óhaját Aceh lakosságának.[2]
A másik, elszakadásra törekvő régió Szumátrán Riau.
Szumátra nyugati partvidékét, különösen azonban Aceh tartományt majdnem 15 méter magas árhullámmal érte el a 2004. december 26-i cunami, amely a 9,2-es erősségű tengerrengés következményeként alakult ki. A cunami halálos áldozatainak száma csak Indonéziában meghaladta a 170 000-et.
Batam
Szumátra és a Maláj-félsziget
A sziget leghosszabb tengelye megközelítőleg északnyugat-délkelet irányban szeli át Szumátrát, nagyjából a sziget közepénél metszi az Egyenlítőt. A sziget belsejét alapvetően két földrajzi régió alkotja: nyugaton a Barisan-hegység, keleten pedig mocsaras síkságok.
A szigettől délkeletre található Jáva, amelytől a Szunda-szoros választja el. Tőle északra, a Malakkai-szoros túloldalán a Maláj-félsziget található, míg keletre Borneó szigete helyezkedik el, a közöttük lévő tengeri utat Karimata-szorosnak hívják. Szumátrát nyugati oldalán az Indiai-óceán határolja.
A sziget gerincét a Barisan-hegylánc képezi. A vulkáni aktivitás termékeny mezőket és gyönyörű tájakat alakított ki, kiemelkedő példája ennek a Toba-tó környezete. A szigetnek jelentős szén- és aranytartalékai vannak.
A keleti oldal hatalmas folyói (Rokan, Siak, Indragiri, Kampar, Batang Hari és Musi) hegyi hordalékkal, termékeny földdel árasztják el a síkságot, amelyeken lápok alakulnak ki. Bár mezőgazdasági művelésre alkalmatlan a talaj, mégis fontos gazdasági jelentősége van: a földfelszín fölött és alatt is olaj – pálmaolaj és kőolaj – található.
Szumátra legnagyobb részét trópusi esőerdő borította, de a gazdasági fejlődés, valamint a korrupció és az erőteljes fakitermelés súlyos hatással van az esőerdő létezésére. Még a természetvédelmi terület státusz sem képes megvédeni ezt az ökoszisztémát a brutális kizsákmányolással szemben.
A sziget a Föld szigeteit a rajtuk fekvő legmagasabb pont szerint sorbarendező listán az ötödik helyen áll, bár két, részben szintén Indonéziához tartozó sziget is megelőzi a listán.
Legnagyobb városok
Szumátra legnagyobb városai 2010-ben:
| No. | Város | Tartomány | Népesség (2010)[3] |
|---|---|---|---|
| 1 | Medan | Észak-Szumátra | 2 109 339 |
| 2 | Palembang | Dél-Szumátra | 1 452 840 |
| 3 | Batam | Riau-szigetek | 1 153 860 |
| 4 | Pekanbaru | Riau | 903 902 |
| 5 | Bandar Lampung | Lampung | 879 851 |
| 6 | Padang | Nyugat-Szumátra | 833 584 |
| 7 | Jambi | Jambi | 529 118 |
| 8 | Bengkulu | Bengkulu | 300 359 |
| 9 | Dumai | Riau | 254 332 |
| 10 | Binjai | Észak-Szumátra | 246 010 |
A sziget a következő fajták fontos lelőhelye: szumátrai fenyő, Rafflesia arnoldii (a világ legnagyobb virága), titánbuzogány (a világ legmagasabb és legnagyobb virága), szumátrai tigris, orangután, szumátrai orrszarvú, szumátrai elefánt, szumátrai üreginyúl, ázsiai tapír, valamint számos madár- és pillangófaj.
A szumátrai esőerdő létezésére jelenleg a papíripar és a pálmaolaj-ültetvények elterjedése jelentik a legnagyobb veszélyt.
A szigeten több mint 10 Nemzeti Park található, közülük három a világörökség részét képező park, amelyek "Szumátra trópusi esőerdői" címen vannak nyilvántartva: Gunung Leuser Nemzeti Park, Kerinci Seblat Nemzeti Park és a Bukit Barisan Selatan Nemzeti Park.
Hagyományos ház Észak-Szumátrán
Batak iskolások
.jpg)
Szumátra nem túl sűrűn lakott terület, népsűrűsége körülbelül 96 fő/km²; a szigeten kb. 45 millió ember lakik összesen. Mindazonáltal a Föld negyedik legnépesebb szigete. A legnépesebb területek között első helyen áll Észak-Szumátra jelentős része, Nyugat-Szumátra fennsíkjai, valamint Medan és Palembang városok és vonzáskörzeteik.
Szumátra lakossága több etnikumból tevődik össze, amelyek 52 különböző nyelvet használnak. A legtöbb etnikai csoport azonban közös hagyományokkal rendelkezik és különböző nyelveik is nagyon közel állnak egymáshoz. A keleti parton elsősorban malájul beszélő népcsoportok laknak, míg a sziget déli és központi részén élő emberek a malájjal rokon nyelvet beszélnek, ezek a lampung és a minangkabau népek. Észak-Szumátra fennsíkjain élnek a batakok, míg a sziget legészakibb csücskét Aceh népei lakják. A kínai kisebbség a nagyobb városok központjaiban található meg.
Szumátra lakosságának túlnyomó többsége muszlim vallású (90%). A középföldek batakjainak nagy része azonban protestáns (ezt a vallást a hollandok honosították meg a szigeten). A maradék a hindu, buddhista, illetve római katolikus vallást követi, illetve a kínai hagyományalapú vallások egyikét gyakorolja.
Szumátra és a környező kisebb szigetek közigazgatási egységei a következők:
- Aceh – székhelye: Banda Aceh
- Bangka-Belitung – székhelye: Pangkalpinang
- Bengkulu – székhelye: Bengkulu
- Jambi – székhelye: Jambi
- Lampung – székhelye: Bandar Lampung
- Riau – székhelye: Pekanbaru
- Riau szigetek – székhelye: Tanjung Pinang
- Nyugat-Szumátra (Sumatera Barat) – székhelye: Padang
- Dél-Szumátra (Sumatera Selatan) – székhelye: Palembang
- Észak-Szumátra (Sumatera Utara) – székhelye: Medan
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
