Karl Weyprecht (Németország, Bad König, 1838. szeptember 8. – Michelstadt, 1881. március 3.) felfedező, haditengerészeti hivatalnok, geofizikus. Az Osztrák–Magyar Monarchia sorhajóhadnagyaként szolgált a haditengerészetnél, részt vett több északi-sarki expedícióban, többek között az osztrák–magyar északi-sarki expedícióban is, aminek vezetője is volt.
| Karl Weyprecht | |
 | |
| Született | 1838. szeptember 8.[1][2][3][4][5] Bad König |
| Elhunyt | 1881. március 29. (42 évesen)[6] Michelstadt |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Technical University of Darmstadt |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | gümőkór |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Weyprecht témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Katonai pályafutása
1856-ban lépett be az osztrák császári haditengerészet kötelékébe, mint egyszerű kadét. 1859-ben részt vett az Itália egyesítéséért kirobbant háborúban, amelyet a Szárd-Piemonti Királyság és a Francia Császárság indított a Habsburg Birodalom ellen. 1860 és 1862 között az SMS Radetzky fregatton szolgált Tegetthoff ellentengernagy vezetése alatt. 1863 és 1865 között a Hussar gyakorlóhajóra került. 1866. július 21-én a lissai tengeri ütközetben a SMS Drache hadihajót már sorhajóhadnagyként irányította.
Felfedezőutak
1865. július 23-án megjelent August Petermann német geográfus „Földrajzi Társaságának” alakuló ülésén Frankfurtban, mint geofizikus. Támogatta, hogy nemzetközi összefogásban ismerje meg az Északi-sarkot és az azt övező területeket az emberiség. 1868-ban először vett részt északi-sarki felfedezőúton, majd a sikeres út után 1870-ben megismerkedett Julius von Payerrel, aki egy, az északi-sark meghódítását célzó nagyszabású expedícióhoz gyűjtött támogatókat. Karl Weyprechtet szemelték ki az felfedezőút általános parancsnokává. 1871-ben Payerrel egy előexpedíción a Novaja Zemlja szigetig jutottak el. 1872. február 18-án az Osztrák–Magyar Monarchia állampolgára lett. Az 1872-1874-es osztrák–magyar északi sarki expedíció eredményeképpen 1873-ban egy addig ismeretlen szigetcsoportot fedeztek fel: a Ferenc József-földet. 1874-ben gyalogosan és csónakokkal hagyták el a jégbe szorult Tegetthoff gőzöst. Az expedíció tagjait a Fjodor Veronyin által irányított orosz Nyikolaj szkúner szállította a norvégiai Vardøbe, ahonnan visszatértek Bécsbe.
Nemzetközi tudományos közélet
1875. szeptember 18-án előadást tartott a Német Tudósok és Orvosok 48. grazi konferenciáján. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy általános alapelveket kell lefektetni az Északi-sark és a pólusok tudományos kutatásában, azt javasolta, hogy a felfedezések az egész emberiség bevonásával történjenek meg: nemzetközi vállalkozások legyenek. Emellett támogatta azt is, hogy állandó északi-sarki kutatóállomásokat és meteorológiai bázisokat építsenek ki a sarkkörön belül. 1879-ben ezeket a gondolatokat újból megerősítette a George Neumayer által vezetett 2. Nemzetközi Meteorológus Konferencián Rómában. 1881-ben halt meg gümőkórban, így már nem vehetett részt az első 1882-1883-as nemzetközi sarki év projektjeiben, expedícióiban.
1875-ben Munkács díszpolgárává választották.[8]
Magyarul megjelent művei
- Weyprecht Károly, Payer Gyula jelentései az Osztrák-Magyar Éjszaksarki Expediczió Bizottságához; ford. Sámi Lajos; Fanda-Frohna Ny., Bp., 1874
Források
- Пагиря В. В., Федів Є. Т. Творці історії Мукачева. – Ужгород : ТДВ «Патент», 2011. – 120 с., іл. ISBN 978-617-589-012-7).
Jegyzetek
Bibliográfia
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
