(1386–1456) itáliai teológus From Wikipedia, the free encyclopedia
Kapisztrán Szent János, latinul Ioannes Capistranus, olaszul Giovanni da Capestrano (Capestrano, 1386. június 24. – Újlak, 1456. október 23.) itáliai teológus, hitszónok, vándorprédikátor, inkvizítor, a magyar keresztes sereg toborzója (1456), aki a zsidóüldözések fanatikus előmozdítójaként is ismert lett.[1][2]
Kapisztrán Szent János | |
Thoman Burgkmair: Kapisztrán Szent János | |
itáliai teológus, ferences szerzetes | |
Születése | |
1386. június 24. Nápolyi Királyság, Capestrano | |
Halála | |
1456. október 23. (70 évesen) Magyar Királyság, Újlak | |
Tisztelete | |
Ünnepnapja | október 23. |
Védőszentje ennek | Magyarországnak; tábori lelkészeknek |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapisztrán Szent János témájú médiaállományokat. |
A római katolikus egyház a tábori lelkészek és a Magyarországi Katonai Ordinariátus védőszentjének tekinti.
János Dél-Itáliában, a mai olaszországi Abruzzo tartományban, Aquila közelében található Capestrano faluban született.[3] Apja "északi báró", minden valószínűség szerint német származású zsoldoskapitány, mert a család később Tedeschinek, azaz Németnek nevezte magát. Az Anjou uralkodókkal költözött délre, és végül a nápolyi király hűbérese lett. A Nápolyi Johanna körül kialakult hatalmi viszály miatt sokat szenvedett a környék, és bizakodva tekintettek a határozott idegen úrra. Tőle azt remélték, hogy megvédi a népet. De hamarosan, 1392-ben életét vesztette, és ellenségei könyörtelenek voltak. János gyermekkorának egyik szörnyű élménye volt, hogy a szeme láttára égették fel atyja várát.
János ifjúkorában világi életet élt, jogot tanult, a perugiai egyetemen a jogtudós Pietro de Ubaldis tanítványa volt, sikeres bíró és csakhamar a nápolyi törvényszék elnöke lett. 1412-ben Nápolyi László Perugia kormányzójává nevezte ki. Mivel a város az idegen uralom elleni zavargások helyszíne volt, János azt kapta feladatul, hogy kemény kézzel állítsa helyre a rendet, amit sikerrel teljesített is. 1416-ban azonban a szomszéd tartományi központ, Rimini ura elfogta és börtönbe vetette. A fogság alatt János kétségbeesésében elvetette egész korábbi életét, és amikor sikerült kiváltani a fogságból magát, 1416. október 4-én belépett a ferences rendbe.
Sienai Szent Bernardin, a ferences rendtársa volt, aki Jézus Krisztus nevének monogramját (IHS) arany betűkkel egy kis pajzsra írta, majd prédikációi végén felmutatta.[4] Kapisztrán a tanítványa lett. Őt követve pappá szentelésétől 1420-tól kezdve nagy hatással tartotta prédikációit számos városban. Nevének hallatán akkora tömeg gyűlt össze, hogy a templomok nem tudták befogadni az embereket, így aztán többnyire a tereken tartotta prédikációit. Amikor nem prédikált az eretnekséget ostorozó műveket írt. Az igehirdetés közben tevékenyen támogatta Szent Bernardin reformjait, melyek főként a renden belüli szigorúbb hierarchikus fegyelmet irányozták elő. Sienai Szent Bernardinhoz hasonlóan különös tiszteletet tulajdonított Jézus szent nevének, ami miatt őt is eretnekséggel vádolták meg. 1429-ben Jánost más obszerváns szerzetesekkel együtt Rómába rendelték és társai, mint kiváló szónokot őt bízták meg, hogy tisztázza őket a vádak alól, ami a bíborosi testület előtt sikerült is neki. („Kapisztrán a Jézus-monogramot ráfestette azokra a zászlókra, melyek alatt Nándorfehérvárnál (1456) a török ellen harcoltak. Az egykorú leírások szerint a Hunyadi és Kapisztrán vezérelte sereg ajkán Jézus nevével győzte le a törököket.”[5]) Hamarosan már az inkvizíció fő vezetőjeként tevékenykedett Ferrarában, Velencében, majd Szicíliában.[6][7]
IV. Jenő és V. Miklós gyakran bízták meg követi feladatokkal, melyekben mindig nagy lelkesedéssel vett részt. 1439-ben őt küldték követségbe Milánóba és Burgundiába, hogy V. Félix ellenpápa működését megakadályozza, 1446-ban a francia király udvarába helyezték pápai nagykövetként, ahol 1449-re sikerült végleg felszámolnia az akkor már 70 éve fennálló avignoni ellenpápaságot. Kapisztrán jó szónok volt, s minden esetben egyházának érdekeit szem előtt tartva írt és beszélt. Cselekedeteit bibliai érvekkel igyekezett alátámasztani.
Azok, akik az Úr oltárához vannak rendelve, fényként világítsanak, és az erkölcsi feddhetetlenség tiszteletreméltó példájával járjanak elöl, kerüljék a bűnök minden szennyét és tisztátalanságát. Erényes életük által legyenek saját maguk és embertársaik számára a föld sója, tetteik ragyogó fényességével a világ világossága, és világítsák meg mások életét, hiszen isteni tanítónk, Jézus Krisztus nemcsak apostolainak és tanítványainak, hanem az ő összes utódainak és a papoknak is mondta: Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, és az emberek eltapossák (Mt 5, 13).
1451-től működési helyét a Habsburgok bécsi udvarába tette át, mint a pápa apostoli nunciusa. Szolgálatának ideje alatt bejárta a Német-római Birodalom, Csehország és Magyarország területét. Huzamosabb időt töltött IV. Kázmér lengyel királynál is. A 15. század itáliai prédikátorai közül az egyetlen volt, aki Itálián kívül is nagy hatást gyakorolt. Prédikációit latinul mondta el, majd a beszédét egy tolmács a képessége szerint elmagyarázta a hallgatóságának.
1233. április 20-án IX. Gergely pápa bullát adott ki az egyházi törvényszék, a pápai inkvizíció, a tévelygő eretnekség kinyomozására felállítandó papi szervezet létrehozásról.[10] V. Miklós pápa 1447-ben valamennyi eretnek inkvizítorává tette és megerősítette azokban az inkvizítori fölhatalmazásokban, amelyekkel V. Márton pápa ruházta föl, s amelyeket IV. Jenő pápa még 1432. május 1-jén megerősített.[11] Kapisztrán az inkvizíció vezetőjeként az eretnekek üldözését irányította Lengyelországban, Németországban, Csehországban, Magyarországon és Moldvában, inkvizítorként a katolikus egyház által eretneknek ítélt csoportok ellen harcolt, s az eszközökben nem válogatott. Kíméletlenül küldte máglyára a tiltott tanok követőit. Az egyik legemlékezetesebb ilyen akciójára 1449-ben került sor. Anconában és Firenzében tevékenykedett ekkor. Fabriánóban máglyára állíttatta a fraticellók[12] egyetlen, még életben maradt vezérét, akit három napon át lassú tűzön pörköltetett. Irtó hadjárata ezzel sikerrel járt, mert a fraticellók mozgalma Itáliában lényegében megszűnt.[13] A kor gondolkozása szerint mindez kemény, de az egyház és a katolikus hívek üdvét szolgáló eljárás volt, ahogy maga Kapisztrán is utal rá a Regulához írott magyarázatában:
... mindezt abból érthetjük meg, hogy [Krisztus] ezt mondja: »És ha a te szemed, a te kezed vagy a te lábad botránkoztat meg téged« stb. A szemen a főpapot érthetjük, a kéz meg a láb a nekik alárendelteket jelenti. És ebben van a legfőbb tökéletesség, azaz a jámborság érdeme, hogy a veszélyben a vallás egész testével álljunk készen, eltávolítva és levágva a test terméketlen, száraz és bűzlő tagjait
Mindeközben vitatkozott, prédikált, levelezett. Az uzsorakamat ellen is fellépett. A korabeli híradások szerint vándorútja során több tízezres, sőt, néhol százezres tömegek hallgatták prédikációit.[14] 1429-ben Guardia Greli városában Kapisztrán János hatalmas tömeg előtt prédikált a Sátán mesterkedései (diabolus, ludorum inventor), azaz a szerencsejátékok, valamint a női hiúság ellen.[15] Mindenekelőtt azonban a csehországi husziták német és magyar földön is rohamosan terjedő vallási mozgalmának megsemmisítését tűzte ki célul. 1450-ben III. Frigyes német-római császár, titkára, Enea Silvio Piccolomini javaslatára és közvetítésével ausztriai prédikációs körútra hívta a nagy hírnévnek örvendő obszerváns vikárius generálist.[16] Kapisztrán mindent elkövetett a cseh husziták és a római pápa küldöttei közötti béketárgyalások megakadályozására, mert mindenfajta békés megoldásban az eretnekséggel való összejátszást látott.[17]
A források szerint 1453. február 13-án érkezett meg a sziléziai Boroszlóba,[18] ahol folytatta térítő munkáját.[19] Inkvizítorként – a „zsidók ostorának”[20] is tekintett Kapisztrán – 41 zsidót küldetett máglyára vérvád és ostyavád[21] alapján.[22] A korabeli forrás a következőképp mutatja be a négy "főbűnös zsidó" kivégzést:
A város közepén Kapisztrán János törvényt látott. Jelen volt a város püspöke, a városi hatóság, a császár és László király tanácsosai. Megparancsolta, hogy a vallásgyalázó zsidókat hozzák elő, azután állítsanak fel négy serpenyőt égő szénnel telve. Ennek megtörténtével levetkőzteti őket, mezítelen testtel, arccal felfelé mindegyiket külön-külön erősen a padra kötözteti, és azután megparancsolja a négy hóhérnak, hogy vasfogókkal szaggassák le róluk a húst, és vessék a serpenyőbe, hogy megégjen. Így a húst annyira lenyúzták róluk, hogy az összes csontjuk kilátszott. Ezután a város kapitányai a húsuktól teljesen megfosztottakat négy részre vágatták, és a szokott módon a keresztutakra kifüggesztették az összes gonosz zsidó és keresztény elrettentésére.
Miután 1453-ban Konstantinápoly elesett, 1454-ben III. Kallixtusz pápa a hetvenes éveihez közeledő Kapisztrán Jánost küldte, hogy fanatikus lelkesedésével főként Németországban az Oszmán Birodalom ellen gyűjtsön kereszteseket. 1455-ben Magyarországra érkezett és a török elleni széles keresztény összefogás létrehozásán fáradozott. A korábbi sikertelenséggel nem törődve 1456 tavaszán újra lelkesen fogott hozzá a keresztesek toborzásához.
A sikeresen összegyűjtött irreguláris sereggel 1456 nyarán Hunyadi János táborába sietett, hogy segítse őt Nándorfehérvár megvédésében, melyet akkor már II. Mehmed szultán serege ostromolt. Miután Hunyadi hajóhadával áttörte Baltoglu török admirálisnak a Dunán Zimony vonalában felállított hajóhadát, Kapisztránt és az általa toborzott sereget a Száva szigetére küldte. Hunyadi pedig zsoldosaival bevonult a várba, ahol a védők, élükön Hunyadi sógorával, Szilágyi Mihállyal már csak nehezen tartották magukat a szétlőtt falak között. A szultán július 22-én rohamra küldte seregét, ám a vár védői visszaverték a törökök elitalakulatait.
A következő napon Mehmed újabb rohamot akart indítani, de a döntő összecsapást végül a véletlen idézte elő: történt ugyanis, hogy Kapisztrán fegyelmezetlen csapataiból néhány keresztes vitéz átkelt a folyón, és a török tábor szomszédságából nyilazni kezdte az ellenséget. Példájukat egyre többen követték, a szpáhik és janicsárok pedig lassan hadrendbe álltak, hogy szétverjék a támadókat. Kapisztrán meg akarta akadályozni az összecsapást, ezért csónakba szállt, ám kísérlete fordított eredményt ért el: katonái úgy vélték, a szerzetes rohamra buzdítja őket, ezért hamarosan követték "példáját", és áteveztek a Száván, hogy összecsapjanak a törökkel. Miután a csata elkezdődött, a meglepett oszmánok őrizetlenül hagyták táborukat és tüzérségüket, Hunyadi János pedig élt az alkalommal, kitört a várból, és egy lovasrohammal elfoglalta az állásokat. A meglepett topcsiknak arra sem volt idejük, hogy hasznavehetetlenné tegyék ágyúikat, így hamarosan a törökök azt tapasztalhatták, hogy a frontális támadás mellett ágyútüzet kaptak a hátukba. Rövid, öldöklő csata következett, mely során a keresztesek és a várvédők felmorzsolták a támadókat, és megfutamították őket.[23]
A nándorfehérvári csata után Kapisztrán gyóntatta és adta fel Hunyadira az utolsó kenetet, amikor a hadvezér pestisben megbetegedett és haldoklott.[25] Kapisztrán János nem sokkal a diadal után szintén a táborban dúló pestis áldozata lett. Betegágyán a Szerém vármegyei Újlakon maga V. László király is meglátogatta a ferencesek rendházában. Kívánságára a pápától kapott kereszttel ékesített ruhában temették el. Holttestének azonban az 1717. évi tatár betöréskor nyoma veszett.[26] Az újlaki ferences templomban őrzik emlékét.[27][28][29]
Itt említendő – bár ez nem közvetlen Kapisztrán személyének állít emléket –, hogy III. Kallixtusz pápa a keresztesek győzelmének örömhírére bevezette az Urunk színeváltozása új ünnepet, és a győzelem emlékét őrzi a déli harangszó is, amelyet a harcolók megsegítésére rendelt el még az ostrom előtt. Az 1520-as években elindult a szentté avatási eljárása (canonisatio), de végül Kapisztrán Jánost csak 1690-ben VIII. Sándor pápa avatta szentté, ünnepét 1890-ben vették fel a római naptárba, március 28-ára.[14][30][31] Bár holtteste a török uralom zavaros éveiben eltűnt, a magyar katolikus egyház ma is saját szentjeként emlékezik rá. Szobrát 1921-ben a budai várban a helyőrségi templom előtt állították fel. Halálának napja, egyben emléknapja október 23.[6][7]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.