A kakodil-oxid arzénorganikus vegyület, képlete [(CH3)2As]2O. Elsősorban tudománytörténeti szempontból jelentős, ezt a vegyületet tekintik az első fémorganikus vegyületnek, amelyet viszonylag tiszta formában előállítottak.[2][3][1] 1757-ben Louis-Claude Cadet de Gassicourt francia gyógyszerész kálium-acetát és arzén-trioxid hevítésével rendkívül kellemetlen szagú folyadékot nyert, eredményeit 1760-ban publikálták. A termék kakodil és kakodil-oxid keveréke volt.[1]

További információk Kémiai azonosítók, SMILES ...
kakodil-oxid

A kakodil-oxid pálcikamodellje

A kakodil-oxid vonalszerkezeti képlete
IUPAC-névdimetilarzinessav-anhidrid
Kémiai azonosítók
CAS-szám503-80-0
PubChem10431
ChemSpider10002
SMILES
C[As](C)O[As](C)C
InChI
1/C4H12As2O/c1-5(2)7-6(3)4/h1-4H3
InChIKeyLOKPKYSOCCPWIZ-UHFFFAOYSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC4H12As2O
Moláris tömeg255,98 g/mol
Sűrűség1,486 g/cm³[1]
Olvadáspont−57 °C[1]
Forráspont150 °C[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
Bezárás

A kakodil nevet Robert Wilhelm Bunsen adta az anyagnak a görög kakodész (κακώδης = büdös, rossz szagú) szó alapján.[4]

Jegyzetek

Fordítás

További információk

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.