Kötegyán
magyarországi község Békés vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Kötegyán község Békés vármegye Sarkadi járásában.
Remove ads
Fekvése
Békés vármegye északkeleti részén, Békéscsabától 33 kilométerre, Gyulától 22 kilométerre, Sarkadtól 9 kilométerre fekszik a román határ mellett. Természetföldrajzi szempontból a Körös menti sík délkeleti peremén, a Kis-Sárréttől délre terül el.[3]
Északkeleti, keleti, délkeleti és déli irányból is Romániához tartozó területek határolják, a legközelebbi települések ezekből az irányokból Nagyszalonta (Salonta), Illye (Ciumeghiu), Keményfok (Avram Iancu) és Ant (Ant). További szomszédai, már magyar területen: nyugat felől Sarkad, északnyugat felől pedig Méhkerék.
Megközelítése
A település közigazgatási területének északi részén áthalad a Sarkadot a kötegyáni határátkelőhellyel összekötő 4252-es út, közúton ezen közelíthető meg Sarkad és Nagyszalonta irányából is; Méhkerék és Újszalonta térségével a 4251-es út kapcsolja össze. Maga a településközpont csak egy, a 4252-esből dél felé kiágazó mellékúton, a 42 152-es úton érhető el. [A közúti határátkelőhely 3 km távolságra van a településtől.]
Vonattal a MÁV 128-as számú Kötegyán–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg, amelynek egy megállási pontja van a határai között. Kötegyán vasútállomás a 128-as vonal állomásainak viszonylatában Sarkad vasútállomás és Méhkerék megállóhely között található, de vonattal el lehet innen jutni a romániai Nagyszalonta vasútállomására is. A település vasútállomása ezért fontos vasúti csomópont, és vasúti határátkelőhely is. Fizikailag a község központjától mintegy 3 kilométerre északra, külterületen található, közúti elérését a 42 344-es számú mellékút biztosítja.
Remove ads
Története
A falu környéke már a bronzkorban is lakott volt, erre utalnak a régészeti ásatásokból előkerült tárgyak, eszközök. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
A honfoglalás idejére tehető a település kialakulása. A település első írásos említése 1213-ban, a Váradi regestrumban történik. Nevét feltehetően Gyán falu Kethe nevű birtokosáról kapta a 15. században. A török megszállás alatt a falu elnéptelenedett, csak a 17. század végén népesült be újra. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye nagyszalontai járásához tartozott. 1951 óta Békés megye része.
Remove ads
Közélete
Polgármesterei
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1506 | 1473 | 1463 | 1263 | 1200 | 1193 | 1158 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 4%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 9,8% cigánynak, 0,6% németnek, 2,4% románnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,5%, református 40,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 27,6% (22,5% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 3,4% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, bolgárnak, ukránnak és szlováknak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36% volt református, 3,8% római katolikus, 1,1% ortodox, 0,5% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 31,3% felekezeten kívüli (24,1% nem válaszolt).[14]
Remove ads
Nevezetességei
- Műemlék Református templom
- A falu határában ökopark és kopjafagyűjtemény
- A községháza mellett álló épület, amely egykor kocsma volt, és feltételezések, legendák szerint egy része zsidó imaházként funkcionált.
- A nyaranta megrendezett Kötegyáni Turisztikai Falunap
- A főtéren áll az első- és második világháború helyi áldozatainak emlékműve, közülük az utóbbi egy helyi, fiatal szobrász, Szőke Sándor alkotása.
- Római katolikus templom. Fájdalmas Szűzanya tiszteletére felszentelt.
Remove ads
Ismert emberek
- Fényes Imre elméleti fizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora itt született 1917-ben.
Kötegyánon éltek
A református lelkészlakban élt álnéven az 1848-49-es szabadságharc bukását követően a bujdosó Táncsics Mihály, aki a lelkész árpádi birtokán gazdálkodott.
Testvértelepülése
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads