Újszalonta

Fekvése

Békés vármegyében, Sarkadtól északkeletre, Méhkerék északkeleti szomszédságában fekvő település. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét délkeleti peremén fekszik.^[3]

Szomszédai: észak felől Mezőgyán, délnyugat felől Méhkerék, nyugat felől pedig Sarkadkeresztúr; keleti irányból Romániához, ezen belül jobbára Nagyszalontához tartozó területek határolják.

Megközelítése

Közúton legegyszerűbben Sarkad felől (Méhkerék érintésével) érhető el, a 4252-es útból kiágazó 42 153-as úton; vagy a kötegyáni határátkelőhely irányából a 4251-es, majd szintén a 42 153-as úton. Északi szomszédja, Mezőgyán irányából csak egy alsóbbrendű, számozatlan önkormányzati út vezet a községbe.

Története

1920-ig Nagyszalonta része volt, annak tanyajellegű külterülete, a trianoni békeszerződés alapján kialakult új országhatár vágta el attól, majd 1924-ben alakult önálló községgé, ám ezt követően is Nagyszalontának hívták. A második bécsi döntést követően változtatták meg a nevét, megkülönböztetendő a visszakerült Nagyszalontától.
Érdekesség, hogy a községnek hosszú ideig nem volt „belterülete”.

1976-tól a Kötegyáni községi tanács igazgatta. A rendszerváltás óta ismét önálló. A megye és a Dél-Alföld legkisebb települése, népessége ma már a 100 főt sem éri el.

Címere

A címer külső formájában és belső jegyeiben, hagyományőrző módon a határon túli „anyaváros” Nagyszalonta 1606-ban Bocskai Istvántól kapott ősi címerét idézi.

A címer egy csücskös talpú, hasított, alul vágott katonai pajzs. A bal oldali mező felső része vörös, melyben egy aranyoroszlán zöld mezőben áll, felette aranyszínű, emberarcú nappal. A vörös szín a vérzivataros múltat, valamint a jelenkor reményteli, erőt sugárzó lüktetését hivatott kifejezni, míg a címerállat az erőt, a kitartást és a mindennapi létért való küzdeni tudást sugallja. Kezében a három búzakalász a hit, remény és szeretet szimbólumai, de ugyanakkor a település mezőgazdasági jellegét is tükrözi.

A jobb oldali mező égszínkék terében arany harang található, melyet a község lakossága adományozott a településnek. Így az az összetartozás. a vallási hovatartozás szimbóluma. Az emberarcú nap és hold a folytonosság, az élet, a jövő és megújulás, az egység biztosítékai.

A pajzsfőn ezüstszínű katonai sisak, melyen öt gyöngyös, leveles, arany színű királyi korona díszeleg. A koronából öt strucctoll emelkedik ki, fehér, piros, kék, piros, fehér színekben.

A sisak csúcsából leomló kétoldali, díszes szalagok balról arany-kék, jobbról ezüst-vörös színűek.

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Szabó Lajos (FKgP)^[4]
1994–1998: Szabó Lajos (független)^[5]
1998–2002: Kenéz Péter (független)^[6]
2002–2006: Kenéz Péter (független)^[7]
2006–2010: Jova Tibor (független)^[8]
2010–2014: Jova Tibor (független)^[9]
2014–2019: Jova Tibor (Fidesz-KDNP)^[10]
2019–2024: Jova Tibor (Fidesz-KDNP)^[11]
2024– : Jova Tibor (Fidesz)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	107	100	106	102	86	88	75
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 7%-a román, 2%-a örmény és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 1% örménynek, 9,9% románnak, 1% szlováknak mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 10,9%, református 48,5%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 12,9% (22,8% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 84,9%-a vallotta magát magyarnak, 10,5% románnak, 1,2% szlováknak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,5% volt református, 14% római katolikus, 10,5% ortodox, 2,3% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 10,5% felekezeten kívüli (22,1% nem válaszolt).^[14]

Fekvése

Megközelítése

Története

Címere

Közélete

Polgármesterei

Népesség

Nevezetességei

Jegyzetek

További információk

Wikiwand - on