Remove ads
Kína turizmusa a világ turizmusában meghatározó. A turistaérkezések száma 2005-ben a negyedik, a bevételeket számítva a hatodik volt a világban. A 21. században a legdinamikusabb fejlődést is ez a kelet-ázsiai ország produkálta, de még jelentős a további kihasználatlan utazási potenciálja adja.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A történelmi Kína mintegy másfél évszázados társadalmi, gazdasági hanyatlás után, óriási népessége és gyors fejlődése révén, ma ismét politikai és katonai világhatalomnak számít, s gazdasági téren is a világ élvonalába került.
A legfőbb vonzerők, a több ezer éves civilizáció fennmaradt emlékeihez (pl. kínai nagy fal) és vallási építményeihez kötődnek, de a mai kultúrának (opera, tánc, színház) is fontos szerepe van a turizmusban. A természet táji szépségeiben (hegyvidéki tájak, egzotikus élővilág) van jelen. Speciális vonzerőt jelent a 21. század technikája és építészete. Nem utolsósorban fontos vonzerővel bír a gasztronómiája is.
Remove ads
A világ legnépesebb országának európai méretű területe rendkívül változatos természeti adottságokkal bír. Délnyugati peremén emelkedik Földünk legmagasabb hegysége, a Himalája. Ettől északra terül el a világ legmagasabban fekvő fennsíkja, Tibet. Szintén Belső-Ázsiában húzódik Földünk legnagyobb sivatagi területe, a Takla-Makán. Ebben az országban található a Föld legnagyobb löszvidéke, Sanhszi, Senhszi, Kanszu;, és az egyik legjelentősebb trópusi karsztvidéke, Jünnan és Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület, látványos formakincsével. A Szecsuani-medence vörös homokköve és vörös színű talajai, valamint a tengerparttal párhuzamosan futó 2-3000 méter magas hegyvonulatok dús növényzetükkel is kiemelkedő látványértéket jelentenek.
A kínai turizmus legfőbb vonzerejét a kultúrtörténeti emlékek jelentik, hiszen Kína 4000 éves folyamatos államisággal rendelkező ország. Az ipari forradalomig a világ legfejlettebb országai közé tartozott. A 19. század közepétől félgyarmati helyzetbe került, majd a második világháborút követő polgárháború után jött létre a szocialista Kína. Ugyanakkor Tajvan szigetén kikiáltották a Kínai Köztársaságot, amely a tőkés gazdasági mechanizmus szerint fejlődött. A kommunista diktatúra csak Mao Ce-tung halála után, 1976 után enyhült. Teng Hsziao-ping vezetésével 1978-ban indult meg a modernizáció. 1997-ben a brit fennhatóság alatt álló Hongkong, majd 1999-ben a volt portugál gyarmat, Makaó visszakerült, de különleges közigazgatási területként megtarthatták tőkés rendszerüket. Tajvan, melyet a kommunista párt által irányított kormány az ország egyik tartományának tekint, óriási fejlődést mutatott a nyitás óta. Hatásai a turizmusban is jól érződnek.
„A nyitás és a reform” előtt Kína gyakorlatilag zárva volt a külföldi turisták előtt, és a kínai állampolgárok többsége sem utazhatott külföldre. A jelenlegi politikai vezetés támogatja a turizmus fejlesztését, de jelentősen beszabályozza. A turizmuspolitika célja a beutazóturizmus aktív, a belföldi turizmus erőteljes, a kiutazóturizmus megfelelő fejlesztése. A nyitásnak köszönhetően a beutazóturizmus aránya a kilencvenes években kétszer akkora volt, mint a világátlag. A legtöbb turista[1] Hongkongból, Makaóból és Tajvanról érkezik. A kínai statisztika ezt természetesen belföldi turizmusként kezeli. A tényleges külföldi országoknak minősülő küldő országok Japán, Dél-Korea, Oroszország és az USA.
A Kínába érkező turisták egyelőre többnyire csoportosan, utazási irodák szervezésében érkeznek. A nyelvi nehézségek, a kulturális különbségek, s főként a kevésbé frekventált országrészekben még erősen hiányos infrastruktúra miatt helyi idegenvezető nélkül nehéz boldogulni. Az országnak nagy kihívás volt a 2008. évi pekingi olimpia megrendezése.[forrás?] A legtöbb küldőország eltérő kultúrája miatt aggódtak a helyi szakemberek. Törvényekkel és egyéb motivációkkal igyekeztek a megszokott hagyományokat illeszteni a nyugati normákhoz. Például száműzték a Kínában teljesen elfogadott és megszokott utcai köpködést a legfontosabb olimpiai helyszínek közeléből.[forrás?]
A belföldi turizmus a kilencvenes években még a nemzetközi beutazóturizmushoz képest is rendkívül gyors mértékben növekedett.[2]
Ezenkívül az egész országban vonzerőt jelent a híres kínai konyha, melynek négy fő változatát szokták megkülönböztetni (santungi, szecsuani, csiangszu-csöcsiangi és kuangtungi). Az egyedülálló kínai opera, zene, tánc és népművészet, a nagyvárosok szintén kiemelkedő vonzerők. Az egész évben megrendezett fesztiválok (Nemzetközi Papírsárkány Fesztivál Vejfangban, a Bazsarózsa Vásár Lojangban, a Jég és Hófesztivál Harbinban vagy a Lampionünnep Cekungban) ugyancsak jelentős látványosságok.
Óriási tartalékok rejlenek a kiutazó turizmusban, amely egyelőre államilag, erősen szabályozott terület. Indoka a kínai lakosság elvándorlásának megakadályozása, a hazai turizmus védelme és a külföldi valuta kiáramlásának korlátozása.
Remove ads
Északkelet-Kína
A kínai utazások központjában általában Peking, az ország fővárosa áll. Legfontosabb vonzerők a városban: a Tiltott Város, a Császári palota, a Ming és Csing-dinasztiák pompás kertjei. A főváros üzleti és konferenciaturizmusa, illetve kulturális vonzereje egyaránt kiemelkedő. A várostól északnyugatra helyezkedik el a Nagy Fal, Kína egyik turisztikai jelképe. Pataling városnál építették ki a legjobban a turisták számára. A 6400 km hosszú fal, az egyetlen emberi alkotás amely – Neil Armstrong amerikai űrhajós szerint – a Holdról is látható. Pekingtől délnyugatra emelkedik a Taj-san a kínaiak szent hegye Konfuciusz templomával. Mindhárom vonzerő (Peking, a Nagy Fal és a Tien-san) a világörökség része. Pekingtől északra a Nagy Hszinganban a vadászturizmus jelentős, Harginban kiépítették a síturizmust.
Belső-Kína
Belső-Kína legfontosabb vonzereje Hszian, ahol az első Csin uralkodó síremléke található, a világhíres terrakotta agyaghadsereggel. A több ezer szobor a kor hadseregének teljes keresztmetszetét adja. Szecsuan tartomány északnyugati részén húzódó Min hegység déli lejtőjén fekszik a Huang-hung völgy ahol több, mint ezer kisebb nagyobb tó alakult ki mésztufagátak képződésével. „A Sárga sárkány földje” különleges természeti értéket képvisel és a világörökség része. A mészkő terasz mélyedéseiben élő algák, baktériumok, illetve más élőlények különböző színárnyalatokkal festik meg a vízfelszínt.
A távoli Tibet 3700 méter magas fennsíkján a legismertebb vonzerő Lhászában a Potala-palota, amely a dalai lámák székhelye volt a 7. századtól - 1959-ig, amikor a XIV. Dalai Láma menekülni kényszerült a kommunista diktatúra elől. A Potala a tibeti buddhizmus és Tibet függetlenségi törekvésének szimbóluma. Szerveznek túrákat az ősi selyemút mentén is, aminek kiemelkedő állomása a Takla-Makán sivatag szélén található Makao-barlangok. A 492 buddhista templomból álló műemlékegyüttes szobrairól és falfestményeiről híres.
Dél-Kína
A legfontosabb dél-kínai látnivalók a dinamikusan fejlődő gazdaság központi nagyvárosai. Sanghaj, Kuangcsou valamint a visszakerült Hongkong és Makaó. Mindenekelőtt kulturális, üzleti és konferenciaturizmusuk emelkedik ki. Jelentős a szocialista Kína és a kapitalista volt városállamok közötti rokonlátogató turizmus. Dél-Kína világhíres természeti vonzereje a Jünnan, Kujcsu és a Kuangszhi tartományokban lévő fennsíkon kialakult karsztvidék. A trópusi karsztosodás folyamatai a legkülönbözőbb formákat alkották (kőerdők, barlangok, torony és kúpkarsztok), amelyek Földünk legértékesebb karsztjai közé tartoznak.
Hongkong
Sokáig az 1990-es évek előtt Kínának ez volt az egyetlen elérhető része turisták számára. 1997-es visszaadása után sokan azért látogattak ide, hogy meggyőződjenek, miként változott Ázsia egyik legfontosabb pénzügyi központjának az élete. Ez az 1068 km²-es város a Kaulung-félszigeten és az azt övező 235 szigeten terül el. A hagyomány és az ultramodern stílus keveréke jellemző rá. Az átlag turista három napot tölt el itt. A látványosságokhoz ugyanúgy hozzátartoznak a modern felhőkarcolók, mint a környező szigetek évtizedek óta változatlan halászfalui, az otthont adó csónakvárosok, a cölöpökre épült Hongkong „Velencéje”. Az 1868-ban üzembe helyezett sikló 550 méteren lévő kilátójából felejthetetlen kilátás nyílik erre a felfelé törekvő városra.
Az éjszakai élet központja a La Kwai Fong negyed, ahol bárok, klubok, angol pubok, német kocsmák találhatóak. A vendégek többsége az utcán vár állva, hogy ülőhelyet kapjon.
A városban 35 000 hotelszoba áll rendelkezésre. A gasztronómiai választék nemzetközi. A kínai konyha vitatott alapanyaga a kutyahús, amelyet a hónap végén fogyasztanak, hogy lezárja az eltelt hónapot és gondoskodjon a következő időszak sikeréről.[forrás?]
A hongkongiak nagyon babonásak. Itt kerülni kell a fehér öltözetet, mert az itt a halált jelenti. Egy kosár narancs vagy termő narancsfa viszont szerencsejelnek számít. Ha ajándékot viszünk, azt piros papírba kell csomagolni. Ez azt jelenti, hogy nincs átok az ottléten.[forrás?]
Makaó
A 412 000 lakosú Makaó az egy lakosra jutó turistaérkezések számában a ranglista második helyét foglalja el 14,22 fővel. A 2000-es évek elején az turistaérkezések száma folyamatosan nőtt.[3]
A turizmus a város életében a világon egyedülálló szerepet játszik, 1996-ban például 8 millió turistát fogadott. Többségük Hongkongból érkezett, de nagyon sokan jönnek Tajvanról, Japánból és a világ más országaiból is. A turisták túlnyomó többségét a szerencsejátékok vonzzák. A szerencsejáték gazdasági súlyát érzékelteti, hogy a GDP mintegy negyedét adja, az idegenforgalmi bevételének 67%-át, és adójából származik a költségvetés bevételének mintegy fele. Ennek alapján joggal nevezik a „Kelet Monte-Carlójának”.[forrás?]
A több mint négyszáz év alatt létrehozott kulturális örökség, a törvénnyel is védett műemlékek (számos régi, szép épület esett már áldozatul a hongkongihoz hasonló felhőkarcolók építésének), a lóverseny, kutyafuttatás mellett fontos szerepük van az évente megrendezett nagy eseményeknek: a sárkányhajóversenynek, a nemzetközi zenei fesztiválnak, a tűzijáték-fesztiválnak és a város utcáin zajló Formula–3-as autóversenynek.
Tajvan
A Kínai Népköztársaság által el nem ismert, de valójában önállóan fejlődő Tajvan (Kínai Köztársaság) is népszerű látnivaló. A szigetország közel 4000 méteres hegységei, változatos növényzete, tengerpartja jelentős vonzerő. Legjelentősebb vonzereje a fővárosa Tajpej. A 101 emeletes Taipei 101 toronyház ötvözi a hagyományos formákat és a modern építészeti elemeket.
Remove ads
Nyári Palota, Peking
A mindig épülő város (Hongkong)
Kuanghszi () karszthegyei
Csüfu () városa
Pingjao () ősi városrésze, Sanhszi ()
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads