autonóm terület Kínában From Wikipedia, the free encyclopedia
Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület (egyszerűsített kínai: 广西, pinjin: Guǎngxī), 1958 óta hivatalosan Kuanghszi Csuang Nemzetiségi Autonóm Terület (egyszerűsített kínai: 广西壮族自治区, pinjin: Guǎngxī Zhuàngzú Zìzhìqū, csuangul: Gvangjsih Bouxcuengh Swcigih) Kína egyik déli tartománya, annak Vietnámmal közös határa mellett. Az itt élő csuangák 14 milliós lélekszámukkal Kína második legnagyobb nemzetiségének számítanak. Teljes lakossága 1995-ben 46 millió, 2004-ben 48 millió fő volt, területe 236 700 km², amelynek 85%-a hegyvidék. A fővárosa Nanning, további jelentős városai még Kujlin (), Vucsou (), Jülin () és Pejhaj (). A tartomány elhelyezkedése miatt mindig a kínai civilizáció határterületének számított.
| Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület (广西壮族自治区 Guǎngxī Zhuàngzú Zìzhìqū) | |
 | |
| Rövidítés: 桂 pinjin rövidítés: Guì | |
| Név eredete | 广 guǎng – régió neve 西 xī – nyugat "Nyugat-Guang" |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kína |
| Közigazgatási szint | Autonóm tartomány |
| Székhely | Nanning |
| Prefektúrák (地区) | 14 |
| Megyék (县) | 109 |
| Járások (乡) | 1396 |
| A KKP tartományi bizottságának titkára | Liu Qibao |
| Kormányzó | Lu Bing |
| Terület | 236 700 km², 9. a rangsorban |
| ISO 3166-2 | 45 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 50 126 804 fő (2020)[1] |
| Népsűrűség | 207 fő/km² |
| Főbb nemzetiségek | Han – 62% Zhuang – 32% Yao – 3% Miao – 1% Dong – 0,7% Gelao – 0,4% |
| GDP 2004 | |
| GDP | 332 milliárd CNY, 17. a rangsorban |
| GDP per fő | 6790 CNY, 28. a rangsorban |
| A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
| Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület témájú médiaállományokat. | |
I.e. 214-ben alapított itt államot egy kínai tábornok. Ez nem volt Kína része, hanem önálló állam volt i.e. 111-ig, amikor a kínai császári csapatok meghódították a vidéket. A császári hatalom azonban csak névleges volt, ténylegesen különféle törzsfők uralták a területet. Újra 1253-ban hódította meg a mongol Jüan ()-dinasztia. Rendes tartományt szerveztek itt. Nyugalmat azonban nem tudtak teremteni, folytatódtak a törzsi villongások egymás ellen. 1858-ban a tartományban – és Vietnám északi részén – vívták a II. ópiumháború harcait. A háború eldöntetlenül végződött, a Kuanghszi () tartományba betörő francia csapatokat visszaverték, de a tartományi hadseregnek a francia uralom alatt álló Vietnám elleni támadása is sikertelen maradt.
A Kínai Köztársaság kikiáltása után a tartományi hadurat úgy hívták, hogy Li Cung-zsen (). Hadserege csuanga harcosokból állt. Megakadályozták, hogy bárki más betörjön a tartományba, de csak rövid időre lehetett őket távoli vidékekre vezényelni. 1949-ig maradt hatalmon Li Cung-zsen (). Kezdetben a Kuomintang támogatója volt, majd szembefordult vele, de nem lett sohasem a kínai kommunisták szövetségese. A II. világháborúban a japánok elszigetelték a tartományt mind a Kuomintangtól, mind a kommunistáktól. 1944-ben a vasútvonalak ellenőrzését erővel átvették a japánok, de egyebekben a hatalom Li Cung-zsen () kezében maradt egészen 1949-ig. Akkor nem vállalta a végső összecsapást a közelbe érkező kommunistákkal, és a Kínai Népköztársaság kikiáltása után két hónappal a tartomány betagolódott a Népköztársaságba.
A tartományt 1958-ban alakították át a csuanga nép nemzetiségi területévé. A lakosság többsége azonban akkor már régen han kínai volt.
A Teng Hsziao-ping () reformjai utáni gazdasági fellendülésből kezdetben kimaradt e vidék. Azonban legújabban erőteljes iparosítás indult meg és a mezőgazdaságban is megerősödött a piacra termelő szektor.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
