(1909–1978) magyar fotóművész From Wikipedia, the free encyclopedia
Kálmán Kata (Korpona, 1909. április 25. – Budapest, 1978. március 31.) Balázs Béla-díjas fotóművész, a magyar szociofotó kiemelkedő alakja.
Kálmán Kata | |
Született | 1909. április 25.[1][2] Korpona |
Elhunyt | 1978. március 31. (68 évesen)[2][3] Budapest[4] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Hevesy Iván |
Foglalkozása | fotográfus |
Kitüntetései | Balázs Béla-díj (1969) |
Sírhelye | Farkasréti temető (CC-732. fülke)[5][6] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Selmecbánya melletti Korponán született. Apja dr. Kálmán Gyula, ügyvéd, városi tiszti főügyész, anyja Goldberg Margit (1889–1932).[7] Anyai nagyszülei Goldberg Ignác (1854–1943)[8] és Beutum Regina (1867–1946)[9] voltak. 1919-ben a család a mai Magyarország területére költözött. Középiskolai tanulmányát Komáromban kezdte, de már a budapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban érettségizett. 1927-től Klára testvérével együtt Madzsar Alice torna- és mozdulatművészeti stúdiójában tanult. Itt ismerkedett meg a film- és művészettörténész szakíró Hevesy Ivánnal, akihez 1929-ben feleségül ment.[10] Hevesy tanította meg fényképezni.
1931-től az új tárgyias portréfelfogás szellemében parasztokat, munkásokat, koldusokat kezdett fotózni. Már 1931-ben elkészítette a Kenyérevő gyermek című, azóta is legismertebb, emblematikus fotóját. A kép a Német Kommunista Párt 1932-es választási plakátján is szerepelt, és mind a mai napig felhasználják különböző gyermekjóléti alapítványok. 1935-ben elnyerte a Milánói Fotóművészeti Triennálé aranyérmét. Ebből a korszakból származnak ismert Bartók és Móricz portréi.
A képeket végül Hevesy tanácsára albumba rendezte, amelynek előszavát Móricz Zsigmond írta. A Cserépfalvi Könyvkiadó nem mert csak fotókból álló kötetet megjelentetni, ezért felkérték Boldizsár Ivánt, hogy írjon a fotókhoz elemzéseket. A Móricz-előszót, 24 szocioportrét és Boldizsár Írott képek című elemzését tartalmazó Tiborc album végül 1937 karácsonyára jelent meg. A kötet szinte csak elismerő sajtóvisszhangot kapott, és a magyarországi népi szociográfiai mozgalom egyik fontos mérföldkövévé vált.
1940-ben Szemtől szemben címmel újabb "fényképes könyvet" jelentetett meg a Kelet Népe kiadásában. A kötetben a Tiborc albumból kimaradt képek szerepeltek néhány újabb felvétellel kiegészítve. A népi írók mozgalma azonban eddigre túl volt a csúcsponton, így az album jóval kisebb visszhangot váltott ki. Még két kötet kiadását tervezte: a Pesti nép és a Cigányok album azonban a háború, majd a kommunista rendszer ideológiai cenzúrája miatt soha nem jött létre.
1955-ben jelent meg Tiborc új arca című kötete, amelyben Mihályfi Ernő ösztönzésére a Tiborc album még élő szereplőit és leszármazottait mutatja be. Az album az eredeti Móricz-előszó mellett Móricz Virág Tizennyolc év után című írását is tartalmazza. Kálmán Kata akkor a Magyar Fotó Állami Vállalatnál dolgozott, később a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) fotósa lett.
1960-tól 1965 elejéig a Képzőművészeti Kiadó, ezt követően a Corvina Kiadó fotográfiai könyveinek szerkesztője volt. 1958-ban részt vett a Magyar Fotóművészek Szövetségének megalapításában, az elnökségnek is tagja lett. Az ő nevéhez fűződik a Corvinánál elindított Fotóművészeti kiskönyvtár sorozat. 1978-ban bekövetkezett halála után adták ki a sorozat róla szóló, utolsó kötetét. Kálmán Kata 1960-ban elnyerte a Nemzetközi Fotóművész Szövetség kitüntetését, 1969-ben Balázs Béla-díjas, 1976-ban érdemes művész lett. Megmaradt fotóinak többségét a Magyar Fotográfiai Múzeum őrzi.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.