Remove ads
A József telefonközpont (József főközpont) nagy méretű, eredetileg távközlési rendeltetésű ipari épület Budapest VIII. kerületében. Jelenleg három szálloda és egy kulturális központ üzemel benne.
| József központ | |
| József főközpont József Távbeszélő Üzem | |
 | |
| A József központ a Horváth Mihály tér felől nézve | |
| Település | Budapest VIII. kerülete |
| Cím | 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 17-19. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1910–1917 |
| Rekonstrukciók évei | 1945 1950–1967 2010-es évek–2020 |
| Építési stílus | eklektika |
| Védettség | műemlék |
| Tervező | Ray Rezső Vilmos |
| Építész(ek) | Ray Rezső Vilmos |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Elhelyezkedése | |
 József központ
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 04′ 28″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz József központ témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A József Központ megépítésére azért volt szükség, mert a Teréz központ (I. központ, ma Merkúr-palota) telefonvonal-előfizetőinek száma elérte a 21 000-et. Az új telefonközpontot 1910 és 1917 között építették a Horváth Mihály téren, tervezője a korszak neves építésze, Ray Rezső Vilmos volt. A 15 000 helyi előfizető és 480 helyközi áramkör számára készült[1] épület esetében valósult meg az első jelentős állami vasbeton építkezés Magyarországon.[2] A Magyar Építőművészet folyóirat 1917/10-12. száma részletesen beszámolt az építkezés menetéről, az Építő Ipar 1918/6-8. száma pedig műszaki kialakításáról.[1]
1917. július 15-én helyezték üzembe, teljesen 1919. július 15-ére készült el, amikor már a nemzetközi központ is itt működött. A kézi kapcsolás automatizálásával 1921-től foglalkoztak. 1928-ban kapcsolták be a budapesti hálózatba. Az 1932-re elkészült alközpontokkal az egész fővárosi hálózat automatizálttá vált.
1945-ben a távozóban lévő német katonák felrobbantották a géptermet. A háború után – nagyrészt a dolgozók segítségével – részlegesen helyreállították, még abban az évben kézi kapcsolással 900 előfizetőt csatlakoztattak. 1946-ban hoztak át a Teréz központból egy 5000-es kapacitású automata központot[3] az épületbe. A 7A2 típusú, helyi forgalmat kapcsoló központot 1950[4] és 1967 között hatszor bővítették – egy-egy alkalommal 4000-rel[5] –, így végül 32 000-re nőtt a kapacitása. A József központ előfizetőinek száma a Ferenc központ 1962-es átadása után 9600-zal csökkent, mert Pesterzsébet mellékközpontját, továbbá a József Attila lakótelep, Kispest, Pestlőrinc, Pestimre, Rákosmente és – részben – Csepel előfizetőit attól kezdve a Ferenc-központhoz kapcsolták. Az időszámlálást a Józsefben 1974-ben vezették be.[6] A József központ négy kerületben (VIII., IX., X., XXI.) 18,36 km²-nyi területet látott el, az állomások hatjegyű telefonszámának első két számjegye 13, 14, 33 vagy 34 volt.
1982-ben kezdték telepíteni a Belváros központhoz vezető 2205 méteres, 1984-ben a Ferenc központ irányába az 5862 méteres „átkérő kábelt” (ODÁR I. és II. rendszer).
A rendszerváltás idején, 1989 decemberében a Magyar Postától a Matávhoz került a hazai távközlés üzemeltetése. A központ 82 éven át üzemelt: 1999. január 13-án állt le végleg a működése. Ezt követően a Matáv alkalmanként, filmforgatások számára adta bérbe.[1] 2005-ben Magyar Telekom lett a Matáv jogutódja. A központ épületeit 2007-ben egyiptomi befektetőknek értékesítette, akik luxusszállodává akarták alakítani. Ez nem valósult meg, és az épület a spanyol hátterű MHC Kft. tulajdonába került. Végül hosszadalmas felújítási munkálatok után a Horváth Mihány tér felöli műemlék épületegyüttesben, 2020 őszén ötcsillagos szállodák nyíltak Kozmo Luxury Hotel, Úttörő Luxury Suites és Celine Residence Luxury Living néven.[7][8]
Remove ads
A 20. század elején épült központ mögött, a József és a Bacsó Béla (ma: Német) utca sarkán légvédelmi bunker állt, amelyre Cleve Rudolf[9] tervei alapján 1967-ben kezdték építeni a lekerekített sarkú, vasbeton „kockát”.[10] Az 1971-ben átadott épületben helyezték el a belföldi és nemzetközi távhívó központot.
A megürült épületet 2020-ban a Telekom eladta; Nyolcésfél Inspirációs Övezet és Alkotótér néven, független közösségi inkubátorházként társadalmi és kulturális funkciót kapott: a különböző méretű irodahelyiségeket civil szervezetek, a hajdani telefonközpontok tágasabb géptermeit pedig előadóművészeti társulatok, könnyűzenei együttesek és alkotóműhelyek használják. A tulajdonos Whitefield Management kiállítások rendezésére, stúdiók és próbahelyszínek céljára adja bérbe a szabad tereket.[11][12][13][14] Az udvarban Fél Kilenc néven kávézó nyílt.[15]
Remove ads
A nemzetközi kapcsolóterem 1951-ben
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads