John Ruskin

John Ruskin (London, 1819. február 8. – Coniston, Cumbria, Anglia, 1900. január 20.) angol művészeti író, festő és esztéta. A modern kortárs művészek pártfogója.

John Ruskin
Született	1819. február 8.[1][2][3][4][5] London
Elhunyt	1900. január 20. (80 évesen)[1][2][6][3][4] Coniston
Álneve	Kata Phusin
Állampolgársága	brit brit[7]
Házastársa	Effie Millais (1848. április 10. – 1854)[8][9][7]
Szülei	Margaret Cock Ruskin John James Ruskin
Foglalkozása	író műkritikus művészettörténész filozófus festőművész szociológus egyetemi oktató költő irodalomkritikus építész újságíró esztéta daguerreotypist
Tisztsége	master (1871–1900)
Iskolái	Christ Church King’s College London
Kitüntetései	Newdigate-díj
Sírhelye	Coniston
John Ruskin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz John Ruskin témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete, munkássága

Pályája első szakaszán kora modern festőiről írt többkötetes tanulmányaiban^[10] az akadémikus felfogással szemben az új művészeti irányok mellett tört lándzsát. Elsőként William Turner festészetének lelkes védelmével keltett nagy feltűnést. Támogatta a preraffaeliták és a modern iparművészek törekvéseit. Kiállt a régi értékek megőrzése mellett, a középkori kézművesség visszaállítását, művészi ipari műhelyek szervezését propagálta. Az utópista szocializmushoz közeledő szemléletében konzervatív, romantikus vonások is keveredtek; a vallás és szépség szellemében történő nevelés elvét hirdette (Velence kövei, Szezámok és liliomok).

Magyarul

• Velencze kövei (Stones of Venice); ford Geőcze Sarolta; Akadémia, Bp., 1896–1898. 3 kötetben^[11]
• Ruskin János: "... az utolsónak is ... annyit, mint neked". A politicai oeconomia alapelveiről szóló négy értekezés; ford. Ibos József; Franklin, Bp., 1904
• Szezámok és liliomok (Sesame and lilies); ford. Farkas Klára; Kisfaludy Társaság, Bp., 1911. 225 p.
• Előadások a művészetről; ford. Éber László; Révai, Bp., 1934. 50 p. ill.
• A XIX. század viharfelhője. Válogatott írások; vál. Csuka Botond, Déri Ákos, Keresztes Balázs, tan. Gyenge Zoltán; Typotex, Bp., 2018