német–amerikai hídépítő és tervező mérnök From Wikipedia, the free encyclopedia
John Augustus Roebling[7] (születési neve: Johann August Röbling), (Mühlhausen, 1806. június 12. – New York, 1869. július 22.) német származású amerikai építőmérnök, hídtervező, a Brooklyn híd tervezője.
| John Augustus Roebling | |
 | |
| Született | Johann August Röbling 1806. június 12.[1][2][3][4][5] Mühlhausen |
| Elhunyt | 1869. július 22. (63 évesen)[1][2][3][4][5] New York |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | német |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása | építőmérnök, hídtervező |
| Kitüntetései | National Inventors Hall of Fame (2004)[6] |
| Halál oka | tetanusz |
| Sírhelye | Riverview Cemetery |
 | |
| John Augustus Roebling aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz John Augustus Roebling témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mühlhausenban járt iskolába. 15 éves korában Erfurtba került, ahol Ephraim Solomon Unger matematikus oktatta matematikára és természettudományokra. 1824-ben sikeresen felvételizett Berlinben a Királyi Építészeti Akadémiára, ahol építészetet, mélyépítést, gát- és hídépítést, gépészetet és hidraulikát tanult. Hegel filozófiai előadásait is hallgatta. Johann Friedrich Dietlein professzor óráin hallott a Bajorországban, Pfalzban és Westfáliában éppen akkor épülő függőhíd típusú hidakról, amiket meg is tekintett. 1826-ban sikeresen levizsgázott. Állami szolgálatban kellett dolgoznia Westfáliában, útépítéseken volt építésvezető. Ez idő tájt készítette el a Ruhr és Lenne folyókon átívelő függőhidak első terveit, de a hidakat nem építették meg. A hídépítésben ekkor kezdték alkalmazni a láncgörbe (katenoide) hiperbolikus függvényét.
1831-ben bátyjával és néhány mühlhauseni polgárral kivándorolt az Egyesült Államokba, közösen megvásároltak egy területet Butler megyében, és megalapították a Germánia települést. Később Saxonburg lett a neve. Roebling először mezőgazdasággal foglalkozott. Itt vette feleségül a szintén mühlhauseni Johanna Hertiget. 1837-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Bátyja halála után segédmérnökként dolgozott hajózási csatornák építésén. Állami megbízás keretében három évig tartó munkában felmérte, és kijelölte az Appalache-hegységen át építendő vasútvonalat. 1841-ben dolgozta ki a hét szálból sodrott vaskábel gyártási technológiáját saxonburgi telephelyén.
1844-ben pályázatot nyert az Allegheny folyót átszelő csatornahíd építésére. A hétlyukú, fa csatornatestből álló hidat 18 cm átmérőjű, párhuzamos vaskábelek tartották mindkét oldalon.
1845-ben függőhidat tervezett a Monongahela folyóra Pittsburghnél, 1848-ban pedig két függőhíd típusú csatornahidat a Delaware és Hudson hajózási csatornára. Ekkortájt költözött Trentonba.
Vasúti hidat tervezett a Niagara folyóra a Niagara-vízeséstől 4 km-re folyamirányban lefelé, a New York Central Railroad és a kanadai Great Western Railway vasúttársaságok megbízásából. A munkálatok 1851-ben kezdődtek, és négy évig tartottak. A híd 250 m hosszú és kétszintes volt a vasúti és közúti közlekedés számára.
Ebben az időszakban tervezett egy vasúti hidat a Kentucky folyóra Cincinnati és Chattanooga között a Southern Railway vasúttársaság megbízásából. A híd több mint 370 m támaszközű lett volna, de nem fejezték be, mert a vasúttársaság tönkrement. Később rácsszerkezetű híddá építették át.
1863-ban hidat tervezett az Ohio folyóra Cincinnatiban, melyet 1867-ben fejeztek be. Később John A. Roebling függőhíd lett a neve, és a Brooklyn híd megépítése előtt a világ leghosszabb függőhídja volt (322 m támaszköz).
Roebling 1867-ben kezdte a Brooklyn híd tervezését, amely a Brooklyn és Manhattan között szeli át az East Rivert New Yorkban. 1869. július 6-án méréseket végzett, amikor egy éppen kikötő komp megsebesítette a lábát. A sérült lábujjakat amputálni kellett, de három hét múlva tetanuszban meghalt. Trentonban temették el.
Fia, Washington Augustus Roebling építőmérnök folytatta a munkát, de 2 év múlva keszonbetegség következtében részlegesen lebénult. Felesége, Emily Warren Roebling vezette tovább a munkálatokat, és sikerült befejezni a hidat. 1883. május 24-en haladt át az első gyalogos a hídon.
Roebling második fia, Ferdinand vitte tovább a kábelüzemet. Harmadik fia, Charles tervezte és építette meg a hatalmas 80 tonnás kábelsodró gépet, és megalapította a Roebling települést New Jerseyben. Itt építették fel a John A. Roebling és fiai acélgyárat. Unokája, Washington A. Roebling az elsüllyedt RMS Titanicon halt meg. Dédunokája Donald Roebling feltaláló nevéhez fűződik a kétéltű lánctalpas (amphtrack).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
