Jeles András

Jeles András (Jászberény, 1945. március 27. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színház- és filmrendező, forgatókönyv- és drámaíró, kiváló művész. Apja Nemes Jeles László, Oscar-díjas filmrendezőnek.

Jeles András
Stekovics Gáspár felvétele
Született	1945. március 27. (80 éves)[1][2] Jászberény
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Bánsági Ildikó (elvált) Lukin Katalin
Gyermekei	Nemes Jeles László, Nemes Jeles Veronika, Nemes Jeles Laura, Jeles Judit, Nemes Jeles Grácia, Nemes Jeles Barbara
Foglalkozása	filmrendező színműíró filmkészítő színész forgatókönyvíró
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1973)
Kitüntetései	Balázs Béla-díj (1992) Kossuth-díj (2008) Párhuzamos Kultúráért díj (2008)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeles András témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Jeles András (balról a második) rendezőként a Nemes Endre festőművészről (balra) készített portréfilm forgatása közben Óbudán (1973)

1971-ben az ELTE magyar–népművelés, 1974-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakán szerzett oklevelet. Dolgozott a Mafilm rendezőasszisztenseként, s közben folyamatosan készítette filmjeit a televízió és a Balázs Béla Stúdió számára. Önálló nagyjátékfilmjei A kis Valentino 1979, az Angyali üdvözlet (1983), az Álombrigád (1983) számos díjat nyertek.

1985-ben alakította meg saját, avantgárd mikro-színtársulatát, a Monteverdi Birkózókört, amely a Drámai események és A mosoly birodalma (1987) című előadásokkal azoknak az éveknek egyik legizgalmasabb színházi eseménye volt, de a kritika valójában „finnyásan elnézett mellette". Előbbi Dobozy Imre: Szélvihar, utóbbi Sławomir Mrożek Rendőrség című darabjának teljesen szuverén átértelmezése.^[3]

Talán mostanáig leghíresebb alkotása első nagyjátékfilmje, az 1979-es A kis Valentino, ami egy munkásfiúról szól, aki nagyobb pénzösszeget sikkaszt, majd egy napon keresztül költekezik, de végül rá kell jönnie, hogy nem tud jobb életet vásárolni magának. A legfontosabb magyar filmek, az Új Budapesti tizenkettő egyike.^[4]

1983-as Álombrigádját, amely gyári munkásokról szól – akik egy szovjet darab, a Prémium előadására készülnek sikertelenül –, csak a rendszerváltáskor engedték levetíteni. Ez volt a Kádár-kor utolsó betiltott (játék)filmje, mely csak 1989-ben került mozikba (a munkásosztály ironikus ábrázolásán túl maga Lenin is feltűnik az 56. percben, akit a vállalati portás táskaellenőrzésnek vet alá, nehogy gyári szarka legyen...). Ennek okán az 1989-ben odaítélt Balázs Béla-díjat azévben nem fogadta el, csak 1992-ben.^[5]

Szintén 1983-ban készítette el az Angyali üdvözlet című sajátos Az ember tragédiája-adaptációját, amelyben a főszerepeket gyerekekre osztotta. 1993-ban mutatták be egy elhurcolás előtt álló zsidó családról szóló Senkiföldje című filmjét, ami után tízéves szünetet tartott a rendezésben. 2004-es filmje József és testvérei – jelenetek egy parasztbibliából a Parasztbiblia ihletésére készült.

„Mire való a művész őrülete? A művész őrülete arra való, hogy kivigye az embert a reális feltételek köréből, hogy elhitesse vele: a természet és minden teremtmény éppen az ő keze munkájára vár, hogy felismerje teremtettségét, ügyefogyott, szótlanságra kárhoztatott létezését.” (Jeles András: Teremtés, lidércnyomás)

Filmjei

• Levél az Újvilágba (1968) amatőrfilm, elveszett
• Énnálam egy boldog óra nagyon ritka vendég (1968) vizsgafilm (9p), operatőr (rendező: Kardos Sándor)
• Telefon (1969 előtt) amatőrfilm, elveszett
• A meghallgatás (Táncdalfesztivál) (1969) vizsgafilm (12p)
• Így fog leperegni (P. Mária) (1970) dokumentumfilm (41p)
• Arcok (1970) vizsgafilm (27p)
• Fehér sereg (1971) vizsgafilm (15p)
• Töredék (1971) vizsgafilm (27p)
• Olajbányászok (1971) riport-dokumentumfilm (35p), operatőr (rendező: Kardos Sándor)
• A Szegedi Madzagvasút (Magyarország kisvasútjai filmsorozat részeként, 50p) (1972) társoperatőr, (rendező: Winkler György)
• Petőfi '73 (1972) játékfilm (89p), rendezőasszisztens (rendező: Kardos Ferenc)
• Ki van a tojásban? (Szélervé és Nagyhegy) (1973) játékfilm (80p) rendezőasszisztens (rendező: Szalkai Sándor)
• A vasárnap gyönyöre (Vasárnap, április 12.) (1974) vizsgafilm (18p),
• Félálom (1974) diplomafilm (75p ?)
• Autó (1975) játékfilm (74p), rendezőasszisztens (rendező: Böszörményi Géza)
• Montázs (1979) Balázs Béla Stúdió, kísérleti film (70p)
• A kis Valentino (1979) első nagyjátékfilmje (102p)
• Alagút (1980) játékfilm (75p), operatőr (rendező: Lukáts Andor)
• Thália szekerén (1980) tévéfilm (46p) (bemutató: 1985. április 30.)
• Kedd – A Balázs Béla Stúdió története III. rész (1969–80) dokumentumfilm (62p)
• Csokonai (Élet-játék) (1980) tévéfilm (76p)
• Álombrigád (1983) játékfilm (107p) (munkacíme: Mesteremberek, bemutató: 1989. január 26.)
• Angyali üdvözlet (1983) játékfilm (100p) (munkacíme: Gyerekjátékok)
• Szélvihar (1985) Balázs Béla Stúdió, videó-dokumentáció (100p) (Dobozy Imre: Szélvihar című drámájának színházi előadásáról)
• A mosoly birodalma (1987) Balázs Béla Stúdió, video-dokumentáció (80p) (Sławomir Mrożek: Rendőrség című művének felhasználásával készült színházi előadásról)
• Hotreál (1987) játékfilm (84p) konzultáns (rendező: Szabó Ildikó)
• Hat bagatell (1989) dokumentumfilm (76p), társrendező (Fehér György, Bódy Gábor, Dárday István, Tarr Béla, Wilt Pál mellett)
• Arc és álarc 1-2. (1989) portréfilm Szentkuthy Miklósról (109p) (bemutató: 1994. április 8.)
• Senkiföldje – Dieu n’existe pas (1993) (Párhuzamos életrajzok) játékfilm (105p)
• Valahol Oroszországban, avagy a Három nővér (1997) video-dokumentáció (80p) (Gogol: A revizor c. művének színpadi adaptációjáról, címverzió: A Revizor, ahogyan a budapesti hajléktalanok előadják Jeles András betanításában)
• József és testvérei – Jelenetek egy parasztbibliából (Workshop) (2003) játékfilm (100p) (bemutató: 2005. január 20.)
• Herminamező – Szellemjárás (2005) forgatókönyvíró (rendező: Halász Péter)
• Párhuzamos halálrajzok (2008) dokumentumfilm (132p)
• Magyarország 2011 (2011) szkeccsfilm (75p), társrendező (Jancsó Miklós, Salamon András, Fliegauf Benedek, Pálfi György, Siroki László, Forgács Péter, Mészáros Márta, Szabó Simon, Török Ferenc, Kocsis Ágnes mellett)
• A rossz árnyék (2018)

Színházi rendezései

• Leon Kruczkowski: A szabadság első napja – Csiky Gergely Színház, Kaposvár (1975)
• Schikaneder – Mosonyi Aliz: A bűvös fuvola – Győri Nemzeti Színház (1981)
• 24 haiku – Monteverdi Birkózókör, Kassák Klub (1984)
• Dobozy Imre: Drámai események – Monteverdi Birkózókör, Petőfi Csarnok (1985)
• A mosoly birodalma (Mrożek: Rendőrsége alapján) – Monteverdi Birkózókör, Műcsarnok (1986)
• Valahol Oroszországban – Csiky Gergely Színház, Kaposvár (1991)
• Molnár Ferenc: Játék a kastélyban – Laboratorio Nuovo, Firenze (1991)
• Jeles András: Szerbusz, Tolsztoj – Veszprémi Petőfi Színház, Merlin Színház, Douai (Franciaország) (1993)
• Kleist meghal – Merlin Színház (1994)
• Victor Hugo: A nevető ember – Katona József Színház, Budapest (1995); Weöres Sándor Színház, Szombathely (2009)
• Jean Genet: Cselédek – Radnóti Miklós Színház (1997)
• Téli utazás – a Szentendrei Teátrum és a Városi Színház közös produkciója (2001)
• Küzdelem – A Színész és a Színésznő próbál – Városi Színház (2002)
• Színház a színházban – Városi Színház (2002)
• Csehov: Ványa bácsi – Csiky Gergely Színház, Kaposvár (2003)
• Kedves ismerősök – Hólyagcirkusz Társulat, Merlin Színház (2007)
• Frances Hodgson Burnett: A kis lord – Weöres Sándor Színház, Szombathely (2010)
• Intelligens szerviz (Net-Shakespeare) - a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Kar III. éves színművész-hallgatóinak vizsgaelőadása (2011)

Díjai, elismerései

• Balázs Béla-díj (1992)
• Kiváló művész (2006)
• Kossuth-díj (2008)
• Párhuzamos Kultúráért díj (2008)^[6]
• Színikritikusok Díja, 2011 – A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás (A kis Lord – Weöres Sándor Színház, Szombathely)

Írásai

• Töredékek. Jeles András naplójából; szerk. Fodor László, Hegedűs László; 8 és Fél Bt., Bp., 1993
• Büntető század; Kijárat, Bp., 2000
• Teremtés, lidércnyomás (Noteszlapok) – in: Filmvilág, 2000/6.
• Platón képernyője (Napló-töredékek) – in: Filmvilág, 2002/5.
• Az ötödik elbeszélő (Feljegyzések egy filmrendezésről) – in: Filmvilág, 2003/6.
• Füzetek. "Főúr, füzetek!"; Magyar Fordítóház, Balatonfüred, 2005 (Füredi fordítói füzetek)
• Teremtés, lidércnyomás. Írások filmről, színházról; Kijárat, Bp., 2006
• Füzetek. "Főúr, füzetek!"; Kalligram, Pozsony, 2007
• József és testvérei; in: Kortárs klasszikusok. Mai magyar színdarabok; szerk. Szűcs Mónika; Selinunte, Bp., 2017 (Olvasópróba)
• ahogy seb néz a távozó szuronyra; Múlt és Jövő, Bp., 2022

Szakirodalom, cikkek, tanulmányok

• Kövesdi Rózsa: Elvek és terek – beszélgetés Jeles Andrással – in: Filmvilág 1982/7.
• Spiró György – Nagy Péter – Kornis Mihály – Lukácsy Sándor – Hubay Miklós: Élet-balett (Angyali üdvözlet) – in: Filmvilág 1984/9.
• Báron György: Auschwitz működik – beszélgetés Jeles Andrással – in: Filmvilág 1993/5.
• Balassa Péter: Jeles napok (Egy kiállítás lapjai) – in: Filmvilág 1993/5.
• Gelencsér Gábor: Kép nélküli film (Jeles András) – in: Filmvilág 1993/5.
• Forgách András: A megszólalás előtt (Jeles András) – in: Filmvilág 1993/5.
• Kovács András Bálint: J. A. három mondata (Jeles András) – in: Filmvilág 1993/5.
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni (Párbeszéd Jeles Andrással) – in: Filmvilág 2001/9.
• Horeczky Krisztina: Ez így van rendben – beszélgetés Jeles Andrással – in: Filmvilág 2003/6.
• Gelencsér Gábor: Romépítészet – Rendezőportré: Jeles András – in: Filmtett 2003. január 15.
• Metropolis 2004/4 – Jeles András különszáma (2004) – szerkesztő: Czirják Pál.
• Báron György: Gyermekjátékok – in: Filmvilág 2004/12.
• Forgách András: Eleveny kollégák (József és testvérei) – in: Filmvilág 2004/12.
• Czirják Pál: A kis Valentino (DVD) – in Filmvilág 2013/8.
• Darida Veronika: Jeles András és a katasztrófa színháza (Kijárat Kiadó, Bp., 2014).
• Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép kapcsolatai. Bódy Gábor és Jeles András filmművészetében; Egyetemi Műhely–Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2015 (Doktori dolgozatok. Bolyai Társaság).
• Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák – Jeles András filmjei (Kijárat Kiadó, Bp., 2016).