From Wikipedia, the free encyclopedia
Jean-Pierre Abel-Rémusat (Párizs, 1788. szeptember 5. – Párizs, 1832. június 2.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Léi Mùshā; magyar népszerű: Lej Mu-sa; kínaiul: 雷暮沙) francia sinológus, a Collège de France kínai tanszékének első vezetője.
Jean-Pierre Abel-Rémusat | |
Született | 1788. szeptember 5. Párizs |
Elhunyt | 1832. június 2. (43 évesen) Párizs |
Állampolgársága | francia |
Nemzetisége | francia |
Házastársa | Jenny Lecamus[1] |
Foglalkozása | sinológus |
Iskolái | Institut national des langues et civilisations orientales |
Halál oka | kolera |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Pierre Abel-Rémusat témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rémusat kezdetben orvosnak készült, 1813-ban gyógyszerészetből szerzett doktori fokozatot. Gyógyszerészetii tanulmányai során találkozott Tersan abbé kínai gyógynövényekkel kapcsolatos értekezésével, amely lenyűgözte a fiatalembert. Fáradhatatlan kitartással önállóan tanult meg kínaiul olvasni, majd öt év múlva, 1811-ben megírta a Essai sur la langue et la Littérature chinoises című, kínai nyelvről és irodalomról szóló tanulmányát. Ezt követően még több kínai nyelvészeti tanulmánya is jelent meg latin nyelven.
Rémusat korai tanulmányaival megalapozta a tudományos hírnevét, melynek köszönhetően 1814. november 29-én, a mindössze 26 esztendős fiatalembert kinevezték a Collège de France-on frissen alapított kínai szék vezetőjének. Székfoglaló előadását 1815. január 16-án tartotta, amely dátumot egyben a tudományos igényű sinológia „születésnapjának” is tekintik.
Előadásai során a kínai nyelvészetre és filológiára, a klasszikus kínai szövegek tanulmányozására összpontosított. Jegyzeteinek könyvformába szerkesztett változata 1822-ben jelent meg Élémens de la grammaire chinoise, ou Principes généraux du Kou-wen ou style antique, et du Kouan-hou, c'est-à-dire, de la language commune généralement usitée dans l'empire chinois („A kínai nyelvtan elemei, avagy a ku-ven – más néven régi stílus – valamint a kuan-hua – ami az általánosan használt köznyelv megnevezése a kínai birodalomban – általános elvei”) címen. Ez a mű tekinthető a kínai nyelvvel kapcsolatos első, nyugati nyelven íródott tudományos értekezésnek.
1918-ban a Journal des savants tudományos folyóirat szerkesztője lett, 1922-ben pedig a Párizsban alapított Société asiatique egyik alapítója és első titkára lett. Ezenkívül több kormányzati pozíciót is betöltött.
1826-ban jelent meg a mandzsu kori Jü-csiao-li (玉嬌梨) című kínai regényből készült fordítás Iu-kiao-li, ou les deux cousines. Maga a mű nem számít túl jelentősnek, kiemelkedőnek a kínai irodalomtörténetben, ezzel együtt ez lett az első kínai regény, amely Európában ismertté vált. Rémusat fordítását olvasta Thomas Carlyle, Ralph Waldo Emerson, Goethe és Stendhal is.
Rémusat 1930-ban megbízást kapott, hogy katalogizálja a francia királyi könyvtár gyűjteményének kínai tárgyú műveit. A katalógus első kötetével 1832-ben készült el, de kolerában elhunyt, mielőtt kinyomtatták volna.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.