Isaac Barrow
angol anglikán teológus és matematikus From Wikipedia, the free encyclopedia
angol anglikán teológus és matematikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Isaac Barrow (London, 1630. október – London, 1677. május 4.) angol anglikán teológus és matematikus.
| Isaac Barrow | |
 | |
| Született | 1630. október[1] London[2] |
| Elhunyt | 1677. május 4. (46 évesen)[3][4][5] London[2] |
| Állampolgársága | angol |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | a Royal Society tagja (1663)[1] |
| Sírhelye | Westminsteri apátság (Poets' corner)[6] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Isaac Barrow témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tanulmányait cambridgei Trinity College-ben 1649-ben fejezte be. Szakmai látókörének bővítése érdekében 1655-ben Párizsba, 1656-ban Firenzébe, majd Törökországba utazott, ahol Konstantinápolyban folytatta tanulmányait. 1658-ban Velencén és Németországon keresztül jutott vissza Angliába. Beszélt, olvasott, írt görögül, héberül és latinul. 1960-ban az egyházhoz csatlakozva Cambridge-ben a görög nyelv professzora lett. 1662-től a londoni Gresham College-ba a geometria professzor lett. Visszatért Cambridge-be, de a matematikai tanszék vezetését – akinek tanára volt – Isaac Newtonra engedményezte. 1672–1677 között a Trinity College igazgatója volt. Ő kezdeményezte a kollégium ma is fennálló, ún. Wren könyvtárának az építését.
A matematika, a fizika (optika) és a görög nyelv volt. Az érintő keresésére vonatkozó, 1670-ben publikált módszere alapvetően ma is használatos a differenciálszámításban. Ő volt az első, aki felismerte, hogy az érintő keresése és a görbe alatti terület meghatározása egymásnak inverze.
Tudományos munkája mellett egyházi témájú dolgozatai is voltak (Expositions a hitvallás, a Miatyánk, Tízparancsolat, és a szentségek).
A Holdon krátert nevezték el róla.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
