Irgalmasok temploma

Az Irgalmasok temploma (felszentelt nevén Szent Sebestyén-templom) katolikus templom Pécs belvárosában, a Széchenyi téren.

Nem tévesztendő össze a következővel: Szent Sebestyén vértanú temploma (Eger).

Irgalmasrendi Szent Sebestyén-templom
Vallás	Keresztény
Felekezet	római katolikus
Egyházmegye	Pécsi egyházmegye
Védőszent	Szent Sebestyén
Püspök(ök)	Felföldi László
Pap(ok)	Morvay Imre Pió
Építési adatok
Építése	1727
Stílus	klasszicizmus
Felszentelés	1727
Felszentelő	Bachich Péter
Alapadatok
Torony	1
Elérhetőség
Település	Pécs
Hely	7621 Pécs, Széchenyi tér 3-5.
Elhelyezkedése
Irgalmasrendi Szent Sebestyén-templom Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 18° 13′ 43″46.0750964, 18.22868
A Wikimédia Commons tartalmaz Irgalmasrendi Szent Sebestyén-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

A középkorban a területen a johanniták ispotályos gyógyító rendje telepedett le. A török hódítás után az erkölcsi jogutódlás címén a szintén gyógyító kapucinusok települtek le. Az itt álló sarokházat a pálosoktól vették át 1698-ban (akik a Király utcába települtek át), az épületet hamarosan lebontották.

A mai épületcsoport építése az 1700-as években kezdődött meg Nesselrode Ferenc pécsi püspök támogatásával. A templom építésének pontos dátuma nem ismert, de azt tudni, hogy 1725-ben a templomgondnok feljelentést tett egy ácsmester ellen, illetve hogy 1727-ben Bachich Péter boszniai püspök szentelte fel. 1734-ben építették hozzá a mai Irgalmasok utcája vonalába kiugró kápolnát. Az 1739–1740-es pestisjárvány idején a kapucinus kórház jelentős szolgálatot tett. Az 1744-es tűzvész alkalmával a templom és a zárt udvaros rendház is leégett.

II. József rendeket eltörlő rendelkezése a kapucinus rendet is érintette (noha a város a meghagyását kérte a rend gyógyításban és iskolai tanításban nyújtott szolgálataiért). A kolostorból lakóház lett, földszintjén vendéglő nyílt. A király halála után a kapucinus rend nem tért vissza, viszont Krautsack János György tímár- és molnármesternek köszönhetően 1795-ben a Szent János gyógyító irgalmas rend települt a kapucinusok elhagyott birtokába. 1797-ben Krautsack külön kórházi szárnyat építtetett, mely előbb 24, később 40 ágy férőhellyel rendelkezett. A mai Kossuth teret is magába foglaló kertbe méhészetet telepítettek.^[1]

Az épület

Az eredeti, egyhajós dongaboltozatos templom és rendház barokk stílusban épült. Intarziás faoltárai kivételes művészi értéket képviselnek. Az olasz barokk főoltárkép Szent Sebestyén vértanúságát ábrázolja, felette a Szentháromságot ábrázoló festmény található. Az oltár festményeit 1750 környékén festette Paulus Antonius Senser eszéki festőművész. Az 1734-ben épült kegykápolna rokokó oltárral rendelkezik, az oltárkép Szűz Mária és Szent Anna kompozícióját ábrázolja, festője ismeretlen. A templom Krautsack végrendelete alapján már ekkoriban is rendelkezett orgonával.

A templom jelenlegi eklektikus formájába 1887 és 1891 között került Kirstein Ágoston építész tervei alapján. A kapu fölötti háromszög alatt található a rend jelvénye, a gránátalma. (Ekkor épült meg a templom mellett álló Gránátalma Patikamúzeum emelete is.) Az emeleti részt attika díszíti, a homlokzaton íves záródású fülkében elhelyezett Mária-szobrot Kis György készítette. A templom rossz állapotú tornyát teljesen megújították, 3 új harang került bele.

A templom belsejét 1908-ban újították meg. A freskókat Graits Endre festette 1908-ban. Az irgalmasrend megalapítója, Istenes Szent János domborművét Mayer Ede szobrászművész, az új 19 regiszteres orgonát a pécsi Angster-gyár készítette. A templom nyugati oldalán négyzetes kápolna van.

A következő átfogó felújításra 1936-ban került sor, ekkor a festmények és a fafaragmányok is restauráláson estek át, illetve két új festmény is készült.

A freskókat 2012-ben restaurálták. A templomban Angster-orgona található, ezt szintén ekkor cserélték le, ahogy a templom kívülről is megújult, illetve energetikai korszerűsítésen is átesett a templom.

A templom kőpadlózata alatt 18-19. századi pécsi családok, illetve a rend tagjai temetkeztek. Itt nyugszik a kórházat alapító Krautsack János György is. A kriptát 1990-ben tárták fel.^[2]

A templom előtt áll az eozinmázas, ökörfejes Zsolnay-kút.

Képek

• 
  A templom 1912-ben
• 
  A templom az 1910-es években
• 
  A templom és a gyógyszertár 2005-ben
• 
  A templom a 2005-ben
• 
  A templom 2014-ben
• 
  A templom belseje 2012-ben
• 
  Zsolnay-kút

Források

• Vörös, Márton. A Széchenyi tér regénye (1963)
• Pernecker Dávid: A folyamatos megújulás pécsi temploma, 2017. december 1. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
• Trebbin Ágost: Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 132., 2014. április 26.
• Trebbin Ágost: Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 133., 2014. május 3.
• Trebbin Ágost: Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 134., 2014. május 10.

Jegyzetek

1. Ács-Sánta Magdolna: A pécsi Gránátalma gyógyszertár 200 éves története. Gyógyszerészet – XLII. évfolyam 6. szám pp. 332-336. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, 1998. június. (Hozzáférés: 2017. május 30.) ISSN 0017-6036
2. Retro90: Húsz éve derült fény a pécsi titokra, 2010. május 12.^{[halott link]}

• Pécs-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap