város Romániában, Iași megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Jászvásár (románul Iași, németül Jassenmarkt, törökül: Yaş) város Romániában, az ország negyedik legnépesebb városa, Iași megye székhelye és a Jászvásári egyházmegye püspöki székvárosa. Moldva történelmi régiójában található, és hagyományosan a román társadalmi, kulturális, tudományos és művészeti élet egyik vezető központja. A város 1564 és 1859 között a Moldovai Hercegség, 1916 és 1918 között pedig a Román Királyság fővárosa volt.
| Jászvásár (Iași) | |||
 | |||
| Fentről lefelé, jobbról balra: a Trei Ierarhi-templom, a kultúrpalota, a Nemzeti Színház, a francia nagykövetség épülete és a Mihai Eminescu Egyetem könyvtárának épülete | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Iași | ||
| Községközpont | Iași | ||
| Polgármester | Mihai Chirica | ||
| Irányítószám | 700001–700951 | ||
| Körzethívószám | 02-32 | ||
| SIRUTA-kód | 95060 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 271 692 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 66 (0%, 2021)[2] | ||
| Népsűrűség | 2003 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 66 m | ||
| Terület | 145 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 09′ 44″, k. h. 27° 35′ 20″ | |||
 | |||
| Jászvásár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jászvásár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Románia kulturális fővárosaként ismert Iași a román történelem szimbóluma. Nicolae Iorga történész jelentette ki, hogy "ne legyen román, aki ne ismerné". A várost továbbra is "Moldova fővárosa" néven emlegetik, és az ország moldvai régiójának fő gazdasági és üzleti központja. 2018 decemberében Jászvásárt hivatalosan Románia történelmi fővárosává nyilvánították.
A 2011-es népszámláláskor a városnak 290.422 lakosa volt (ezzel a negyedik legnépesebb Romániában). Az agglomeráció övezetében 2018-ban 500.668 lakost számlálva Románia második legnépesebb területe volt Bukarest után.
A város az ország egyik legfontosabb oktatási és kutatóközpontja, itt található a legrégebbi román egyetem és az első mérnöki iskola, mely öt állami egyetemen több mint 60.000 hallgatót fogad be. Itt található a Vasile Alecsandri Nemzeti Színház, a Moldovai Állami Filharmónia, az Operaház, a Jászvásári Athenaeum, a Botanikus Kert, a Központi Egyetemi Könyvtár, továbbá számtalan fesztivál, múzeum, emlékház és vallási és történelmi emlék otthona. A város továbbá a legnagyobb romániai zarándoklat helyszíne, amelyre minden évben októberben kerül sor, több tízezerek érkeznek ekkor ide.
A város Románia keleti részén, a Bahlui folyó két partján fekszik, a román–moldovai határ közelében.
Moldva területén a 11. században jászok éltek, innen jön a város neve is, Jászvásár. Később azonban a jászok betelepültek a Magyar Királyság területére, Moldva területére pedig románok érkeztek.
Első írásos említése 1408-ból származik, I. Sándor moldvai fejedelem által, bár találhatóak ennél régebbi épületek is a város területén (például az 1385-ben épített örmény templom).
1564-ben Alexandru Lăpușneanu moldvai fejedelem ide költöztette Moldva fővárosát Szucsávából. 1564-ben Vasile Lupu moldvai fejedelem itt alapította az első román nyelvű iskolát, illetve a Trei Ierarhi-templomban egy nyomdát. 1643-ban az első moldvai nyomtatott könyv ebben a városban jelent meg.
Bandinus érsek a Szentszék küldötteként 1646. évi jelentésében „magyarul Jasvasar, vlachul Ias, latinul Iassium vagy Iassi” néven említi a korabeli fővárost, melyben akkor is sok magyar élt.[3]
1513-ban a tatárok, 1538-ban a törökök, 1686-ban pedig az oroszok dúlták fel, majd 1734-ben súlyos járvány tizedelte a város lakosságát.
1565 és 1859 között Moldva fővárosa, majd 1859 és 1862 között Moldva és Havasalföld Egyesült Királyságának társfővárosa volt Bukaresttel közösen. Az 1860-as évektől kezdődően a városban található fa- és vályogépületeket fokozatosan lebontották, helyükre kő- és téglaépületeket emeltek, miközben az úthálózat minősége is javult. A Kultúrpalota, a Nemzeti Színház és az Alexandru Ioan Cuza Egyetem is ebben az időben épült.
Az első világháború idején a város két évig volt Románia el nem foglalt területeinek fővárosa, miután 1916. december 6-án a központi hatalmak elfoglalták Bukarestet.
1941. június 27–29. között hajtották végre a román szervek a jászvásári pogromot, amelynek során több mint 13 000, a városban élő zsidót gyilkoltak meg. 1944-ben a román–német és a Vörös Hadsereg erői sokáig csatáztak a város közelében, majd annak területén. 1944 júliusában a szovjet erők elfoglalták a várost.
A kommunista rendszerben erős iparosítás folyt a városban, illetve több óriási lakónegyed épült. A rendszer összeomlása után is Jászvásár maradt Kelet-Románia egyik gazdasági, kulturális, pénzügyi és közigazgatási központja.
Itt élt:
Itt született:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
