IV. Rajmund Berengár barcelonai gróf

IV. Ramon (Rajmund) Berengár (Barcelona, 1114 – Borgo San Dalmazzo, 1162. augusztus 6.) Barcelona grófja (1131–1162), Aragónia hercege (1137–1162), az Urgell-házból, Aragónia új királyi háza, a Barcelonai-ház őse.

IV. Rajmund Berengár
barcelonai gróf
Uralkodási ideje
1131 – 1162
Elődje	III. Nagy Rajmund Berengár
Utódja	I. Alfonz
Aragónia régense
Uralkodási ideje
1137 – 1162
Elődje	II. Ramiro
Utódja	Petronila
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Barcelonai-ház
Született	1114 Barcelona
Elhunyt	1162. augusztus 6. (47-48 évesen)[1][2] Borgo San Dalmazzo
Nyughelye	Santa Maria de Ripoll
Édesapja	Ramon Berenguer III
Édesanyja	I. Douce provence-i grófnő
Testvére(i)	Berenguer Ramon, Count of Provence Barcelonai Berengária Almodis of Barcelona Stefania di Barcellona Ximena de Barcelona i de Díaz
Házastársa	Petronila aragóniai királynő
Gyermekei	Dulce of Aragon II. Alfonz aragóniai király Peter of Barcelona Berenguer of Barcelona Sancho, Count of Provence Raimond-Bérenger III de Provence
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Rajmund Berengár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Katalónia és Aragónia egyesítése

Rajmund megsegítette II. Ramiro aragóniai királyt Kasztíliával szemben, és ezért 1137-ben feleségül vehette a csecsemő Petronilát (1135–1174), a király lányát. Ekkor felvette az "Aragónia hercege" címet, II. Ramiro pedig az esküvő után lemondott a trónról lánya javára. Ezzel Ramon Berengár lett (1137–1162) Aragónia tényleges ura. A házassági szertartást 1151-ben, amikor Petronila 16 éves lett, ünnepélyesen megismételték.

Hatalomra kerülve sikeresen újratárgyalta azokat a szerződéseket, amelyekben I. Alfonz a keresztény lovagrendeknek ígérte királyságát. Két kisebb lovagrend 1140-ben lemondott területi igényeiről, a templomosokkal pedig 1143-ban sikerült Berengárnak megállapodnia. Ezt a szerződést a pápa is jóváhagyta. Átadott nekik hat várat, a királyi jövedelmek tizedét (plusz még évi 1000 sout Zaragozáért), vámmentességet adott, és nekik ígérte a móroktól visszahódítandó földek ötödét. A pápát Aragónia és Barcelona hűbérurának ismerte el.

Hódítások

1144-ben szövetséget kötött sógorával, VII. Alfonz kasztíliai királlyal, és hadat vezettek a murciai mórok ellen. 1147-ben elfoglalta Almeríát, 1148 decemberében Tortosát, 1149. október 24-én Léridát és Fragát; ekkor fölvette a Tortosa és Lérida márkija címet. 1149-ben békét kötött VI. (Újjáépítő) García pamplonai királlyal.

Berengár újra Aragónia hűbéresévé tette Valenciát, és a tudilléni szerződésben Kasztília is elismerte befolyását Valenciára és Murciára. 1154-ben ő lett V. Gaszton béarni vikomt gyámja.

Utódai

Négy fiuk és egy lányuk született:

• Pedro (1152) még csecsemő korában meghalt;
• Alfonz (1157) II. (Trubadúr) Alfonz néven anyja lemondása után Aragónia királya lett, és 1196-ban halt meg.
• Pedro (1158) Aragónia hercege 1181. április 5-én halt meg.
• Dulce (Aldoza, 1159) Aragónia hercegnője I. Sancho portugál királyhoz ment feleségül a Coimbrai Igreja Da Santa Cruz templomban, és 1198-ban halt meg.
• Sancho (1161) Aragónia hercege (1223-ban? 1226-ban?) halt meg.

1162-ben elindult, hogy Torinóban találkozzon Barbarossa Frigyessel, de augusztus 6-án, az itáliai Borgo San Dalmazzóban meghalt. Végrendeletében az aragóniai korona minden birtokát legidősebb élő fiára, Alfonzra hagyta (feleségének be kellett érnie két faluval Katalóniában).

Külső hivatkozások

• Kingdom of Aragon (medieval kingdom, Spain)

• Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

1. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
2. The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)