I. Fejszál iraki király
Irak királya From Wikipedia, the free encyclopedia
Irak királya From Wikipedia, the free encyclopedia
I. Fejszál, teljes nevén Fajszal ibn Huszajn ibn Ali al-Hásimí (arabul: فيصل بن حسين Fayṣal ibn Ḥusayn , 1883. május 20. – 1933. szeptember 8.) Huszajn mekkai serif harmadik fia, arab emír és nemzeti vezető, rövid ideig Nagy-Szíria uralkodója, majd 1921-től 1933-ig Irak királya volt. Hásimita lévén Mohamed próféta leszármazottja.
| I. Fejszál | |
| Fajszal ibn Huszajn ibn Ali al-Hásimí | |
 | |
| Fejszál emír 1920-ban | |
| Szíria királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1920. március 7. – 1920. július 24. | |
| Elődje | nem volt |
| Utódja | nem volt |
| Irak királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1921. augusztus 23. – 1933. szeptember 8. | |
| Elődje | nem volt |
| Utódja | Gázi |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Hashemite-ház |
| Született | 1885. május 20. Mecca, Törökország |
| Elhunyt | 1933. szeptember 8. (48 évesen) Bern, Svájc |
| Nyughelye | Iraq Royal Cemetery |
| Édesapja | Hussein bin Ali |
| Édesanyja | Abdiyah bint Abdullah |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Huzaima bint Nasser |
| Gyermekei | Azza, Rajiha, Raifi'a, Gázi iraki király |
.svg) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Fejszál témájú médiaállományokat. | |
Fejszál a mai Szaúd-Arábia területén lévő Táif városában született, Mekkához közel, Huszejn mekkai serif, későbbi hidzsázi király fiaként. 1913-ban szülőföldjét képviselte az oszmán parlamentben mint választott képviselő. 1916-ban kétszer felkereste Damaszkusz városát, kinyilvánította elkötelezettségét az arab nemzeti ügy iránt, amely akkoriban a török uralom lerázását és önálló arab állam(ok) kikiáltását jelentette a Közel-Keleten.
Az első világháborúban Fejszál az apjának egész Közel-Keletet odaígérő Brit Birodalom oldalára állt, és a T. E. Lawrence segítségével szervezett arab nemzeti felkelés vezetője lett. Hosszú ostrom után elfoglalta az oszmán helytartó, Fahri pasa által védett Medinát.
Mivel tevékenysége hozzájárult a Kalifátus bukásához, valamint mert keresztények segítségével harcolt muszlimok ellen, muszlim kritikusai – többek között Muhammad Ikbál, Pakisztán megálmodója – árulónak tartották. Annak ellenére, hogy Fejszál Mohamed próféta leszármazottja volt, az arab függetlenséget és az arabok, mint nemzet ügyeit a vallás elé helyezte. Az arab nemzeti felkeléssel jelentősen támogatta az antant törökellenes erőfeszítéseit és Nagy-Szíria felszabadítását a szultánok uralma alól. 1918-ban bevonult Damaszkuszba, ahol kulcsszerepe volt az ideiglenes arab polgári kormányzat megteremtésében. Ő vezette az arab küldöttséget az 1919-es párizsi béketárgyalásokon, és az oszmán uralom alól felszabadult területeken független arab emirátusok megalakítását szerette volna elérni. Az arab nemzeti felkelésben betöltött szerepét Lawrence írta meg a Bölcsesség hét pillére c. művében. A kétségtelenül magas irodalmi igényességgel megírt könyv tényszerű pontossága azonban a mai napig vita tárgya.
1919. január 3-án Fejszál és Dr. Háim Weizmann cionista vezető aláírták a Fejszál–Weizman egyezményt, amely arab-zsidó együttműködést körvonalazott egymás független államainak megteremtésében a Közel-Keleten azzal a feltétellel, hogy az angolok betartják háború előtti ígéreteiket a felszabadított török területekkel kapcsolatban (ami nem történt meg).
1920. március 7-én a Szíriai Nemzeti Kongresszus Nagy-Szíria királyává kiáltotta ki Fejszált. A győztes antant hatalmak azonban korábbi ígéretük ellenére Franciaországnak ítélték a területet mandátumként. A franciák bevonultak és kiutasították Fejszált, aki az Egyesült Királyságba távozott. Az első világháború után – mint Szíriát a franciák – a Brit Birodalom kapta meg Mezopotámia területét. Mivel közvetlen kormányzása túl problematikusnak ígérkezett, elhatározták egy baráti arab monarchia megteremtését, és egy népszavazás után – ahol Fejszál 96%-os támogatottságot kapott – 1921-ben elfoglalta az újonnan létrehozott iraki állam trónját.
Később Fejszál kulcsszerepet játszott az ország teljes függetlenségének elérésében is, ami 1932-ben valósult meg. 1933. szeptember 8-án, szívinfarktusban halt meg Bernben. A trónon legidősebb fia, Gázi követte.
| Előző uralkodó: – (Brit mandátum) |
Következő uralkodó: I. Gázi |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
