(1903–1985) magyar zeneszerző, zenepedagógus, zongoraművész From Wikipedia, the free encyclopedia
Horusitzky Zoltán István (Pápa, 1903. július 18. – Budapest, 1985. április 25.) magyar zeneszerző, zongoraművész, zongoratanár, költő, Erkel Ferenc-díjas (1954).
Horusitzky Zoltán | |
Született | 1903. július 18.[1] Pápa |
Elhunyt | 1985. április 25. (81 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Horusitzky Henrik |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | igazgató (1943–1949, Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola) |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Erkel Ferenc-díj (1954) |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-7-6) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Horusitzky Zoltán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1918-ban kezdte zenei tanulmányait Laub István zongoraosztályában. 1920-tól az akadémiai zongoratanfolyam diákja volt. 1927-ben Hegyi Emmánuel növendékeként zongorázni, Kodály Zoltán tanítványaként pedig zeneszerzést tanult. Ezzel párhuzamosan a Pázmány Péter Tudományegyetemen államtudományi doktorátust is szerzett. 1927–1945 között a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola oktatója, majd 1945–1949 között igazgatója volt. 1937–1944 között a Zene című folyóirat szerkesztője volt, melyben több szakcikke megjelent. 1946–1968 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanított zongorát. 1957-ben Kielben, majd 1960. június 11-én a Magyar Állami Operaházban mutatták be Báthory Zsigmond című operáját. 1975–1978 között Erdélyi-Rauhala Lenke meghívására Tampere-ben mesterkurzust tartott.
A Mikszáth Kálmán-regény nyomán írott Fekete város című operáját a Magyar Rádió adta elő.
Sírja a Fiumei úti temetőben található (34-7-6).
Szülei Horusitzky Henrik (1870–1944) geológus és Burghardt Valéria.[3] Testvére Horusitzky Ferenc Nándor (1901–1971) geológus.
Dalokat írt Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Charles Cross, Verlaine, William Shakespeare szövegére. Kamaraművek, hangszeres átiratok Jean-Philippe Rameau színpadi műveiből.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.