Salmi Hermann (németül: Hermann von Luxemburg) (1035 k. – 1088. szeptember 28.[1]), más néven Luxemburgi Hermann Salm grófja és német ellenkirály, valamint német-római ellencsászár, aki 1081-től haláláig uralkodott. A 10. századtól a német-római császárokat választották meg német királynak is, és így mindkét címet a pápai koronázás legitimizálta.

Gyors adatok
Hermann
Thumb

Hermann von Luxemburg
Német király
Uralkodási ideje
1081. október 6. 1088. szeptember 28.
Koronázása
1081. december 26.[1]
ElődjeIV. Henrik német-római császár, Rudolf német ellenkirály
UtódjaIV. Henrik német-római császár
Életrajzi adatok
UralkodóházHouse of Salm
Született1035 körül
nem ismert
Elhunyt1088. szeptember 28. (53 évesen)
Limburg ?[1]
NyughelyeMetz
ÉdesapjaLuxemburgi Giselbert
Édesanyjaunknown daughter Gräfin von Salm
Testvére(i)Conrad I, Count of Luxembourg
Házastársald. alul
Gyermekeild. alul
A Wikimédia Commons tartalmaz Hermann témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Bezárás

Élete

Megválasztása

Hermann Luxemburgi Giselbert gróf fiaként látta meg a napvilágot. A Nagy Szász Felkelés zajlott, amikor IV. Henrik német-római császár és német király Észak-Itáliába vezetett hadjáratot. A Róma elleni sikertelen támadás, hírére Welf és a sváb főurak ösztönzésére a jelentéktelen salmi grófot megválasztották Rajnai Rudolf utódjául[1]

A kezdet biztató volt: Hermann már 5 nappal megválasztása után Hochstädtnél vereséget mért Henrik fivérére, I. Frigyes sváb hercegre.[1]

1081. október 6-án Ochsenfurtban. I. Siegfried mainzi érsek koronázta meg Goslarban December 26-án.

Uralkodása

Sajnos Hermann messze nem birtokolt akkora erőt, mint Sváb Rudolf és így Henrik hatalma ismét megnövekedhetett. Általánosna nem ismerték el, de miután Northeimi Ottót nevezte ki Szászország helytartójává, a Henrik engesztelhetetlen ellenfeleinek tűnő szászok mellé álltak.[1] A Rudolfhoz hasonlóan északon hatalmi támaszpontot építő Hermannak azonban Ottó 1083-as halála után itt is meggyengült a helyzete.[1] Hermann terve, hogy egy jelentős sereget gyűjtsön össze a Duna völgyébe és meginduljon Itália felé így meghiúsult.

A pápa 1084-ben megkoronázta Henriket német-római császárrá, ezzel Hermannt teljesen törvényen kívül helyezve. Amikor Henrik Szászországba érkezett a seregeivel 1085-ben, Hermann Dániába menekült.

Bár 1086-ban a császár másik nagy ellenfelével, I. Welffel a trónfosztott bajor herceggel együttműködve győzött Unterpleichfeld mellett, majd elfoglalta Würzburgot is, az év végére újra csak visszahúzódott Szászországba.[1]

Utolsó támaszának, II. Burchard halberstadti püspöknek 1088-ban bekövetkezett halála után a gyakorlatilag semmi hatalommal nem bíró Hermann végül lotharingiai birtokaira vonult vissza.[2] Cochem közelében halt meg még ez évben. Halálával véglegesen lezárult a nagy szász polgárháború.

Gyermekei

Feleségétől, Formbachi Zsófiától, 3 született fia:

  • II. Hermann (†1137), salmi gróf
  • Ottó (†1150), salmi gróf
  • Dietrich (†1095 után)

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.