Habsburg–Lotaringiai Zsófia főhercegnő
osztrák főhercegnő From Wikipedia, the free encyclopedia
osztrák főhercegnő From Wikipedia, the free encyclopedia
Habsburg–Lotaringiai Zsófia Friderika Dorottya Anasztázia Amália Erzsébet Franciska Stefánia Karolina Mária Jozefa főhercegnő (Erzherzogin Sophie Friederike Dorothea Maria Josepha von Österreich; Bécs, 1855. március 5. – Buda, 1857. május 29.) császári-királyi osztrák főhercegnő, Ferenc József és Erzsébet elsőszülött leánya. Kétéves korában halt meg tífuszban.
| Habsburg–Lotaringiai Zsófia főhercegnő | |
 | |
| Született | Erzherzogin Sophie Friederike Dorothea Maria Josepha von Österreich 1855. március 5.[1] Bécs[1] |
| Elhunyt | 1857. május 29. (2 évesen)[1] Buda |
| Állampolgársága | osztrák |
| Nemzetisége | osztrák |
| Szülei | Wittelsbach Erzsébet magyar királyné I. Ferenc József magyar király |
| Foglalkozása | arisztokrata |
| Halál oka | tífusz |
| Sírhelye | császári kripta |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg–Lotaringiai Zsófia főhercegnő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.png)
Nevét apai nagyanyja, Zsófia Friderika főhercegné, bajor királyi hercegnő után kapta. Ő volt egyben a gyermek keresztanyja is. A kislányt szüleitől elválasztva nevelték fel apai nagyszülei. Édesapja Ferenc József (1830–1916) császár és király, az osztrák–magyar monarchia uralkodója, édesanyja Wittelsbach Erzsébet magyar királyné (1837-1898) volt. Erzsébet királyné folyamatos konfliktusokba került anyósával és férjével a gyermek (majd gyermekek) elhelyezések miatt, ugyanis Ferenc József csak ritkán szállt szembe anyjával, és Erzsébet azt szerette volna, hogy a gyermeket ő maga nevelhesse.[2]
Testvérei, akik közül ketten már Zsófia halála után születtek:
A törékeny testalkatú gyermek már 1856 augusztusában betegeskedni kezdett, de hamarosan felépült. 1857 májusában az uralkodópár Magyarországra utazott. Erzsébet királyné ragaszkodott ahhoz, hogy magukkal hozhassák gyermekeiket: Zsófiát és húgát, Gizellát. A kisgyermekek lázas hasmenésben megbetegedtek, előbb Gizella, majd Zsófia is. Gizella néhány nap alatt meggyógyult, de a kétéves Zsófia állapota rosszabbodott; Erzsébet királyné folyamatosan a gyermekei mellett volt, így 10 nappal el kellett halasztani a körutat, amelyet végül csak május 23-án kezdett meg a császári pár.[3]
Május 28-án távirat várta a Debrecenbe érkező császári párt Seeburger udvari orvostól, aki értesítette őket a kislány súlyosbodó állapotáról. A szülők azonnal visszasiettek Budára, és még életben találták Zsófiát, de május 29-én este fél tízkor a gyermek meghalt. Később arra gyanakodtak, hogy korai halálát nem egyszerű hasmenés és láz, hanem tífusz okozhatta.
A tragédiát követő nap délelőtt 10 órakor a császári pár különvonaton Bécsbe utazott, míg Gizellát a 9 órai vonattal vitte haza saját kamarai kísérete; a kis Zsófia holttestét pedig a budai vár kápolnájában ravatalozták fel, ahonnan június 1-jén, zárt koporsóban különvonaton szállították Bécsbe.[4] Erzsébet királynénak nagyon jól esett az a részvét, amit a magyarok feléje tanúsítottak, és ez még közelebb hozta őt hozzájuk.[4]
A fiatal Erzsébet királynét nagyon súlyos depresszióba taszította első gyermekének halála, amelynek emléke élete végéig nyomasztotta. Ebben a mélyen depressziós lelkiállapotban hordta ki és szülte meg 1858. augusztus 21-én következő gyermekét, Rudolf trónörököst, ami – mai ismereteink szerint – kedvezőtlen hatással lehetett a magzat fejlődésére. A Zsófia halála miatt érzett bűntudatnak szerepe lehetett abban, hogy Erzsébet a továbbiakban lemondott Gizella és Rudolf neveléséről anyósa, Zsófia főhercegné javára; a tíz évvel később született Mária Valéria volt az első, akit igazán ő maga nevelt fel.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
