From Wikipedia, the free encyclopedia
Guillaume Farel (ejtsd: gijom farel[1]) (Gap, Franciaország, 1489 – Neuchâtel, Svájc, 1565. szeptember 13.) francia reformátor, aki leginkább arról ismert, hogy ő győzte meg Kálvin Jánost 1536-ban, hogy maradjon Genfben, illetve hogy az 1538-as száműzetése után térjen vissza. Együttes befolyásuk alapján a genfi önkormányzat teokratikus állammá alakult át, amelyet protestáns Róma néven is emlegettek, ahol a protestánsok menedéket találtak, és a nem protestánsokat üldözték. Kálvinnal együtt Farel misszionárius prédikátorok nevelésével foglalkozott, akiknek az lett volna a küldetése, hogy a protestáns ügyet más országokban - különösen Franciaországban - terjesszék.
Guillaume Farel | |
Született | Guilhem Farel 1489 Gap, Franciaország |
Elhunyt | 1565. szeptember 13. Neuchâtel, Svájc |
Állampolgársága | francia |
Nemzetisége | francia |
Foglalkozása | reformátor |
A Wikimédia Commons tartalmaz Guillaume Farel témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Farel szenvedélyes prédikátor volt és a római katolikus egyház energikus kritikusa. A franciaországi reformáció első éveiben a reformista katolikus pap, Jacques Lefèvre d’Étaples tanítványa volt. Lefèvre-rel együtt a meaux-i püspök által szervezett Cercle de Meaux (meaux-i kör) tagja volt. A püspök több evangéliumi alapokon álló humanistát hívott meg gyülekezetébe, hogy reformprogramját megvalósítsa. Ezek közé a humanista tudósok közé tartozott Josse van Clichtove, Martial Mazurier, Gérard Roussel és François Vatable. A meaux-i kör tagjai eltérő mértékben voltak tehetségesek, de mindannyian hangsúlyozták a bibliatanulmányozás fontosságát és a teológia visszatérését a korai keresztény alapokhoz. Míg Lefevre munkatársaként Meaux-ban dolgozott, Farel a lutheránus eszmék hatása alá került, és lelkes terjesztőjükké vált. Miután a Sorbonne elítélte, Farel Dauphiné tartományban folytatta az evangelizálást.
Írásaiban elítélte a képek imádatát, és az ebből származó viták következtében Svájcba kellett szöknie. Zürichben Ulrich Zwinglinél, illetve Strasbourgban Martin Bucernél időzött. 1530-ban meggyőzte Neuchâtelt, hogy kövessék a reformot.
1532-ben Genfben telepedett le, ahol lelkészként szolgált, és ő hívta Kálvint a városba. Később Kálvinnal kenyértörésre került a sor az eucharisztiáról vallott eltérő nézeteik miatt. 1538-ban Genfben felfüggesztették állásából, részben a makacs elvei miatt, és Neuchâtelbe vonult vissza. Ott is halt meg 1565-ben.
Bár sokat írt, íróként nem hagyott maga után nagy nevet. Tevékenységének jelentősége mindenekelőtt szenvedélyes igehirdetésében és a támadásokkal szembenéző bátorságában állt. Dogmatikai kérdésekben szelíd és egységességre törekvő volt, de a gyülekezeten belül a legszigorúbb erkölcsi fegyelmet követelte.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.