Fehér Miklós (díszlettervező)

Fehér Miklós (Budapest, 1929. március 9. – Budapest, 1994. november 21.) Jászai Mari-díjas magyar díszlettervező, érdemes- és kiváló művész.

Ez a szócikk a díszlettervezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Fehér Miklós (egyértelműsítő lap).

Fehér Miklós
Született	1929. március 9. Budapest
Elhunyt	1994. november 21. (65 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színházi díszlettervező
Iskolái	Magyar Képzőművészeti Főiskola (1949–1955)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1965) Magyarország Érdemes Művésze díj (1980) Magyarország Kiváló Művésze díj (1990)
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Az Atelier rajziskolában 1944-től kezdett rajzzal foglalkozni, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, ahol 1954-ben szerzett diplomát. Négy évig, mint rajztanár működött. 1958–1959 között a Békés Megyei Jókai Színházban, 1959–1967 között a szolnoki Szigligeti Színházban, 1967–1970 között a Veszprémi Petőfi Színházban dolgozott. 1970-től haláláig a Vígszínház díszlettervezője volt. Vendégművészként a több budapesti (például a Madách Színháznak, a József Attila Színháznak, a Magyar Állami Operaháznak stb.) és vidéki színházaknak is készített terveket, de külföldi társulatoknál is vállalt munkát: Helsinki (Nemzeti Színház), Weimar, az Louisville (USA), Moszkva (Művész Színház), Habima Színház (Izrael), London (Guildhall School). Tervezőművészetét kiváló térarányok, a dráma expresszív erejű szolgálata jellemzi.

Díszletterveiből

• William Shakespeare: Harmadik Richárd (Vígszínház)
• Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (Vígszínház)
• Horváth Péter – Presser Gábor – Sztevanovity Dusán: A padlás (Vígszínház)
• Eisemann Mihály: Fekete Péter (Vígszínház)
• Lyman Frank Baum – Harold Arlen – Békés Pál – Sztevanovity Dusán: Óz, a csodák csodája (Vígszínház)
• Harold Pinter: A gondnok (Pesti Színház)
• Arthur Miller: Közjáték Vichyben (Pesti Színház)
• Eugène Ionesco: A különóra / A kopasz énekesnő (Pesti Színház)
• Örkény István: Macskajáték (Pesti Színház)
• Örkény István: Macskajáték (Játékszín)
• Németh László: Villámfénynél (Józsefvárosi Színház)
• Georges Feydeau: A női szabó (Arizona Színház)
• László Miklós: Illatszertár (József Attila Színház)
• Molière: Az úrhatnám polgár (József Attila Színház)
• Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac (Madách Színház)
• Arthur Miller: A salemi boszorkányok (Madách Színház)
• Pedro Calderón de la Barca: Az élet álom (Radnóti Színpad)
• Giuseppe Verdi: Traviata (Erkel Színház)
• Jacobi Viktor: Leányvásár (Fővárosi Operettszínház)
• Pesti lemezek (Kamara Varieté)
• Arthur Miller: A salemi boszorkányok (Kisfaludy Színház, Győr)
• Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (Kisfaludy Színház, Győr)
• Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert (Veszprémi Petőfi Színház)
• Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (Miskolci Nemzeti Színház)
• William Shakespeare: Antonius és Kleopátra (Pécsi Nemzeti Színház)
• William Shakespeare: Szeget szeggel (Pécsi Nemzeti Színház)
• Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár)
• Marcel Achard: A bolond lány (Csokonai Színház, Debrecen)
• Nóti Károly: Nyitott ablak (Szigligeti Színház, Szolnok)
• N. Richard Nash: Az esőcsináló ember (Tatabányai Népszínház-Játékszín)
• Gyárfás Miklós: Császári futam (Gyulai Várszínház)

Díjai

• Jászai Mari-díj (1965)
• Érdemes Művész (1980)
• Kiváló Művész (1990)

Tv, filmek

• Protestánsok (1982)
• A végzet asszonya (1983)
• A kör négyszögesítése (1984)
• Az admirális (1985)
• A sárga telefon (1986)
• Fekete Péter (1993)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Színházi lexikon, Gondolat kiadó, Budapest 1969.
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 25.)

• Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap