Sztevanovity Dusán

Sztevanovity Dusán (szerbül: Душан Стевановић) (Belgrád, 1945. április 27. –) Prima Primissima díjas szerb származású magyar dalszövegíró, zeneszerző, dramaturg, zenész. Sztevanovity Zorán Kossuth-díjas előadóművész öccse.

Sztevanovity Dusán
Életrajzi adatok
Született	1945. április 27. (79 éves) Belgrád, Jugoszlávia
Gyermekei	Sztevanovity Natali
Szülei	Sztevanovity Milutin
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Pályafutás
Aktív évek	1964–
Hangszer	énekhang
Díjak	eMeRTon-díj (1988) Huszka Jenő-díj (1995) Prima Primissima díj (2014) Fényes Szabolcs-díj (2005) a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1995) a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2010)
Tevékenység	dalszövegíró, dramaturg, zenész
IPI-névazonosító	00035270208
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztevanovity Dusán témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Pályafutása

Sztevanovity Milutin közgazdász, újságíró és Zemanovity Mária gyermekeként született.^[1] Háromévesen került Magyarországra, amikor szüleit diplomáciai szolgálatra Budapestre küldték. A család politikai okokból nem tudott visszatérni Jugoszláviába.

Középiskola után néhány évig a Budapesti Műszaki Egyetemre járt, de tanulmányait nem fejezte be. 1964-ben belépett bátyja, Zorán együttesébe: a Metróban az akkordgitárosi posztot foglalta el. Már ekkor megmutatkozott szövegírói tehetsége, a legismertebb Metro-dalok szövegét ő írta.

1971-ben elhagyta a Metrót, és fordítással kezdett foglalkozni. 1973-ban a Magyar Televízióhoz került: dramaturgként, szerkesztőként és műsorvezetőként dolgozott. A tévétől 1983-ban vált meg sokadik műsorának letiltása után.

Két gyermeke van. Fia, Krisztián a Vision együttes zeneszerzője, lánya, Natali, Király Viktor első önálló albumának szövegírója.

Sztevanovity Dusán (2012)

A szövegíró

„Öt- hatéves koromtól beszélek elfogadhatóan magyarul” – mondja, ugyanakkor a legjobb szövegírók egyikének tartják. Több száz dal szövegét írta, nemcsak Zoránnak, hanem az LGT-nek, Presser Gábornak, Kovács Katinak, Katona Klárinak, Karácsony Jánosnak, Somló Tamásnak, Gerendás Péternek, Kern Andrásnak, Janicsák Vecának és másoknak. Presser Gáborral egy nagy sikerű musicalt is írt A padlás címmel, melyet a Vígszínházban mutattak be 1988-ban. Lírai dalait filozofikus hangvétel, mély gondolatiság, ugyanakkor könnyedség jellemzi.

Dalszövegeiből 2007 tavaszán könyv formájában válogatás jelent meg Csak szöveg címmel.

A zeneszerző

Nagyon ritkán, de zeneszerzőként is tevékenykedett, az alábbi dalokban:

• 1967: Csak az a baj (Pápay-Faragó László, Metro; szöveg: S. Nagy István)^[2]
• 1989: Ez van (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)^[3]
• 1989: Az élet szép (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)^[3]
• 1999: Úgy hazamennék (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)^[4]
• 2001: Csak semmi szerelem (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)^[5]

Kötetei

• Csak szöveg; Partvonal, Budapest, 2007
• Zorán koncertnapló; fotó Perger László, Sztevanovity Dusán dalszövegeinek felhasználásával szerk. Tolmácsi János; Kultúrbarlang, Budapest, 2013

Kitüntetései

• eMeRTon-díj – Az év szövegírója (1988)
• eMeRTon-díj – Az év dala (1991)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995)
• Huszka Jenő-díj – Az év szövegírója (1995)
• Maecenas-díj (1998)
• Huszka Jenő Életmű-díj (1999)
• Fonogram Életműdíj (2006)
• Fényes Szabolcs-díj (2006)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010) – kimagasló művészi értéket képviselő dalszövegeiért
• Prima Primissima díj (2014)
• Harsányi Zsolt-díj (2016)
• Vígszínház-díj (2020)