(1946–2020) magyar pszichológus, szociálpszichológus, egyetemi tanár From Wikipedia, the free encyclopedia
Erős Ferenc (Zalaegerszeg, 1946. június 13. – 2020. február 9.)[1] magyar szociálpszichológus.
| Erős Ferenc | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1946. június 13. Zalaegerszeg |
| Elhunyt | 2020. február 9. (73 évesen) |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | magyar |
| Gyermekek | Erős Róbert (1969), Erős Norbert |
| Iskolái | |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | szociálpszichológia, pszichoanalízis |
| Munkahelyek | |
| Szegedi Tudományegyetem | oktató kutató |
| Pécsi Tudományegyetem | oktató kutató |
| Más munkahelyek | MTA Pszichológiai Kutató Intézet |
| Szakmai kitüntetések | |
| Széchenyi professzori ösztöndíj | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erős Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Kutatási területe: az identitás szociálpszichológiája; a pszichoanalízis magyarországi története; előítélet és társadalmi diszkrimináció.
A Ferenczi Sándor jelentősége napjainkban: az életmű értelmezése történeti, elméleti és klinikai szempontból című OTKA-projekt témavezetője volt.
Szülei Erős Rezső, Fenyvesi Zsuzsanna. Nős, két gyermeke van. Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumba járt, itt érettségizett 1964-ben. Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetemen végezte.
Az oktatók közül számára a legemlékezetesebb Putnoky Jenő volt, aki kísérleti pszichológiát és módszertant tanított. Az általános pszichológiát Barkóczi Ilona tartotta, Kardos Lajostól állatlélektant tanult. A szociálpszichológiai előadásaikat – ami akkor még teljesen új dolognak számított – Pataki Ferenc tartotta, Garai László külső előadóként adott elő – később az ő osztályán (Személyiséglélektani Osztályon) dolgozott az MTA Pszichológiai Intézetében.
1969-ben egyetemi pszichológus diplomát kapott. A Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutató Központjába került, ezen belül a pszichológiai osztályra. ’70-es években az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat közvélemény kutató részlegén dolgozott – ez egy kisebb közvélemény-kutató intézet volt. 1972-ben megvédte egyetemi doktori disszertációját, 1982-ben a pszichológia tudományok kandidátusa lett, 1996-ban a budapesti egyetemen habilitált, 2002-től az MTA doktora, DSc fokozat. 1992-ben egyetemi docensnek, 2002-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Főállásban az MTA Pszichológiai Kutatóintézetben dolgozik 1973 óta – elsősorban elméleti témákkal foglalkozik, szociálpszichológia és pszichoanalízis határvidékén.
A kutatói munka mellett folyamatosan oktatott budapesti (ELTE), szegedi és pécsi felsőoktatási intézményekben. 1992–1996 között félállásban a József Attila Tudományegyetem Pszichológiai Tanszékén oktatott, mint docens, sőt 1992/93-as és az 1993/94-es tanévekben tanszékvezető docens volt. Majd az MTA Pszichológiai Kutatóintézetben tudományos igazgatóhelyettes, osztályvezető, tudományos főmunkatárs és a Pécsi Tudományegyetem szociálpszichológiai tanszékének egyetemi tanára és a Pszichológiai Doktori Iskola elméleti pszichoanalízis programjának vezetője volt. A Pécsi Tudományegyetemen emeritálták.
Szakmai tapasztalatait bővítette és bővíti, tudományos kapcsolatait ápolta és ápolja tanulmányútjai, hazai és külföldi konferenciákon való részvételei során az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban és Hollandiában.
A tudományos közéletben nagy szerepe van az általa szerkesztett Thalassa c. szakfolyóiratnak (az 1990 és 2010 között működő Thalassa, későbbiekben Imágó Budapest című pszichoanalízissel foglalkozó folyóirat alapító főszerkesztője), további fontos szakmai folyóiratok szerkesztőbizottságaiban dolgozott, köztük Magyar Pszichológiai Szemle, INFO Társadalomtudomány.[2] A BUKSZ[3] c. folyóiratnak napjainkban is szerkesztőbizottsági tagja.
Számos pszichológiai témával foglalkozó könyvet írt. 2011-ben megjelent a Szágundelli csodái című önéletrajzi jellegű, szépirodalmi műve. Kötetszerkesztései (például Mérei-életmű i.m.), könyvsorozat szerkesztései (például Modern pszichoanalízis, ISSN 1785-3850), szakfordításai (például Aronson: A társas lény) szintén jelentősek. Megjelent egy verseskötete 1996-ban.
Mint szociálpszichológus gyakran foglalkozik politikai témákkal is. Már a ’70-es évek óta foglalkoztatja a kérdéskör. Psziché és hatalom (2016) könyve is arról szól, hogy az emberek miért engedelmeskednek vagy miért nem engedelmeskednek a hatalomnak.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
