(1948–2024) magyar irodalomtörténész From Wikipedia, the free encyclopedia
Horváth Iván (Budapest, 1948. április 4. – Budapest, 2024. június 2.) magyar irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár, az MTA doktora (1992). Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola törzstagja. Szabadkőműves, 1997-től 2000-ig a Magyar Nagyoriens nagymestere.[2][3]
Horváth Iván | |
Sőtér István születésének 100. évfordulóján tartott emlékülésen (2007) | |
Született | 1948. április 4. Budapest |
Elhunyt | 2024. június 2. (76 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Horváth Márton |
Foglalkozása | irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár |
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Iván témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szűkebben: Balassi Bálint költészete és a 16. század magyar költészete. Tágabban: Magyar irodalomtörténet (reneszánsz), irodalomelmélet (verstan, textológia), informatikai irodalomtudomány (irodalmi művek gépi nyilvántartása, hálózati kritikai kiadás, az új könyv technológiái).
Horváth Márton kommunista politikus, újságíró fiaként született. Felsőfokú tanulmányokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott, 1971-ben nyert magyar–francia szakos középiskolai tanári diplomát. Pályáját az MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportjában kezdte, ahol gyakornok, segédmunkatárs, főmunkatárs, majd csoportvezetőként működött (1971–1993). 1980-ban az irodalomtudományok kandidátusa, 1992-ben doktora. Óraadó tanárként működött a JATE, az ELTE és JPTE régi magyar irodalom tanszékein.
1976-ban elindította „A régi magyar vers repertóriuma” (RPHA, Répertoire de la poésie hongroise ancienne)[4] nevű adatbázist, amelyben munkatársaival rögzítették az összes 1601 előtti magyar vers bibliográfiai, irodalomtörténeti és poétikai tudnivalóit (eleinte mechanikus, lyukkártyás rendszerű, majd 1979-től számítógépes, 1993-tól internetes adatbázis).[5]
Az 1989-es rendszerváltáskor a 2000 c. folyóirat egyik alapító szerkesztője és társtulajdonosa. Később, 1995-ben az INteRNeTTo c. internetes folyóirat megindításában vett részt.
1993-ban az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézetének Doktoriskolája keretei között megalakította a Reneszánszkutatások Posztgraduális Központját (CHER). 1993-tól egyetemi docensi beosztásban dolgozott az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén; 1995-től habilitált egyetemi tanár. 1997-ben Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült.
1998-ban vezetésével új egyetemi program indult az ELTE-n, a „Bölcsészeti informatika” (BIÖP). 2000–2002 közt az Université de la Sorbonne Nouvelle – Paris III tanára, a párizsi Centre interuniversitaire d’études hongroises igazgatóhelyettese. 2002 júliusától 2009 júniusig az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője.
Szövegkiadásaival és 1982-es történeti-poétikai monográfiájával új irányt adott a Balassi-kutatásnak. Balassi Bálint összes versei (1998) az első hálózati szövegkritikai kiadás a világon.[6]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.