(1875–1943) magyar biológus, zoológus, egyetemi tanár, az MTA tagja From Wikipedia, the free encyclopedia
Ifjabb mezőkomáromi Entz Géza (Kolozsvár, 1875. május 30. – Budapest, 1943. február 21.) zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Neki és munkatársainak köszönhető a Balaton életének korszerű hidrobiológiai vizsgálata. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Entz”.
| ifj. Entz Géza | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1875. május 30. Kolozsvár |
| Elhunyt | 1943. február 21. (67 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Ismeretes mint | Balaton korszerű hidrobiológiai vizsgálata |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Entz Géza |
| Iskolái | |
| Pályafutása | |
| Szakterület | zoológia, hibrobiológia |
| Tudományos fokozat | egyetemi tanár |
| Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz ifj. Entz Géza témájú médiaállományokat. | |
Családja a magyar tudománynak több kiemelkedő személyt is adott. Dédapja még egyszerű gyakorló orvos volt, és a 19. század elején egy járvány elleni küzdelemben halt meg fiatalon. Nagyapja Entz Ferenc uradalmi orvosként vált a gyümölcs- és szőlőtermelés, valamint a gazdatisztképzés egyik reformerévé. Apja Entz Géza neves biológus, zoológus, egyetemi tanár, ezért őt ifjabbként míg édesapját idősebbként emlegetik.[1] 1915 április 11.-én, édesapja Entz Géza nemesség és előnév adományozásban részesült I. Ferenc József magyar királytól.[2]
Tanulmányait Kolozsvárt és Budapesten végezte. 1902-ben bölcsészdoktori címet szerzett, majd 1907-ben magántanár lett protisztológiából (egysejtűekkel foglalkozott). Kutatásait főként Daday Jenő hidrobiológus támogatta. 1898-tól a budapesti műegyetem növénytani, majd 1905-től az állattani tanszéken dolgozott; tanársegéd, asszisztens, végül adjunktus lett. 1913-tól 1920-ig középiskolai biológiatanár volt. 1916-ban a budapesti műegyetemen a "Hydrobiológia és haltenyésztés" magántanára lett. 1920-tól az utrechti egyetemen tanársegéd, konzervátor, végül egyetemi tanár volt. Hazatérése után előbb 1929-től a tihanyi Biológiai Kutatóintézet igazgatója, majd 1932-től a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója, 1934-ben a budapesti egyetemen a zoológia nyugállományú rendes tanára lett. Számos cikke jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Több szakmai kitüntetés birtokosa, hiszen Lukács-jutalomban és két ízben Margó-díjban is részesítették.[3][4][5]
Az általános biológia és az általános állattan számos kérdésével foglalkozott, elsősorban a véglényekkel. A biológiában elfoglalt antidarwinista és antihaeckelista álláspontja ellenére nem csatlakozott az úgynevezett neovitalistákhoz.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
