Protiszták

A protiszták kifejezés korábban az eukarióták egy országát jelölte, minden olyan egy- vagy többsejtű eukarióta élőlényt magába foglalva, amelyet nem soroltak sem az állatok, sem a növények, sem a gombák országába. A csoport többszörösen is parafiletikus voltát viszonylag későn vették figyelembe. Ma rendszertani kategóriaként nem, de ugyanezen élőlények gyűjtőneveként még használatos. A korábban ide sorolt eukariótákat a modern rendszertanok a Diaphoretickes, az Amorphea és az Excavata csoportok valamelyikébe vagy ismeretlen helyzetű taxonokba helyezik.

Protiszták
Evolúciós időszak: neoproterozoikum–holocén Had. Archaikum Proterozoikum Fan.
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták Csoport: Protiszták (Protista) Ez az élőlénycsoport a tudomány mai állása szerint nem rendszertani kategória.
Szinonimák
Véglények régies Egyszerű eukarióták
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Protiszták témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Protiszták témájú kategóriát.

Ősi protisztáktól származnak a mai állatok, növények és gombák is.

Elnevezés

A görög protiszton szó jelentése „az összes közt az első”. A Protista nevet e máshová besorolhatatlan élőlényekre először 1866-ban Ernst Haeckel alkalmazta.

A régi (vagy régies) magyar tankönyvek gyakran véglények néven említik őket. Sok tankönyvben egyszerű eukarióták néven szerepelnek.

Struktúra és funkció

Egy vagy több eukarióta sejtből épülnek fel. Legtöbb fajuk egysejtű, szabad szemmel nem látható, de közéjük soroltak néhány hatalmas testhosszúságú (több száz méteres) barnamoszatot is, amelyek a leghosszabb testű élőlények közé tartoznak a Földön.

Soksejtű képviselőik sejttársulásos vagy telepes jellegűek, különböző funkciókra specializált különböző sejttípusokat is tartalmazhatnak, de a barnamoszatok kivételével soha nincsenek szöveteik.

Zöld színtesttel bíró, fotoszintézist folytató autotróf csoportjaik az algák, más néven moszatok, a baktériumok közé tartozó cianobaktériumok kivételével.

Heterotróf csoportjaik hagyományos neve állati egysejtűek vagy állati véglények (Protozoa). Ezek élő vagy elhalt szerves anyagot fogyasztanak, lehetnek szimbionták, paraziták, szaprofiták stb.

Rendszerezés változása

Linnaeus 1735 2 ország	Haeckel 1866 3 ország[1]	Chatton 1937 2 birodalom[2]	Copeland 1956 4 ország[3]	Whittaker 1969 5 ország[4]	Woese et al. 1977 6 ország[5]	Woese et al. 1990 3 domén[6]
-	Protista	Prokaryota	Monera	Monera	Eubacteria	Bacteria
					Archaebacteria	Archaea
		Eukaryota	Protista	Protista	Protista	Eukarya
Vegetabilia	Plantae		Plantae	Fungi	Fungi
				Plantae	Plantae
Animalia	Animalia		Animalia	Animalia	Animalia

Források

• Cavalier-Smith T, Chao EEY 2003. Phylogeny and classification of phylum Cercozoa (Protozoa). Protist, 154, 341–358.
• Marguilis L, Corliss JO, Melkonian M, Chapman DJ (szerk) 1990. Handbook of Protoctista. Jones and Bartlett, Boston.