Remove ads
Diósjenő község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
| Diósjenő | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Rétsági | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Székely József Ede (KDNP)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Nagy Anna | ||
| Irányítószám | 2643 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2859 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 48,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 57,5 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Észak-magyarországi-medencék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Nógrádi-medence[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 56′ 33″, k. h. 19° 02′ 39″ | |||
 Diósjenő
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Diósjenő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Diósjenő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Remove ads
Budapesttől mintegy 60 kilométerre északra fekszik, Nógrád vármegye nyugati részén, a Börzsöny lábánál. A 2-es főút felől a 12 122-es úton, Nógrád felől a 12 123-as úton érhető el, emellett országos közútnak minősül még a Borsosberény felől ide vezető út, 12 126-os útszámozással, valamint a Diósjenő vasútállomást kiszolgáló, rövid 12 319-es út.
Szomszédos települések: Nógrád, Nőtincs, Tolmács, Rétság, Berkenye, Borsosberény, Kemence.
Diósjenő Jenő (vár) már a kőkor óta lakott hely lehetett, a környéken talált kőkorból származó leletek szerint.
Római történetírók szerint 173-ban a diósjenői tónál ütköztek meg Marcus Aurelius (filozófusként is ismert) császár légiói a Pannóniát fenyegető barbárokkal (markomannok, kvádok), és megsemmisítő csapást mértek rájuk. Erre a jenői tónál emléktábla hívja fel a figyelmet.
A település az egyik honfoglalás kori törzs, Jenő nevét viseli.
Nevét 1274-ben a váci káptalan oklevele említette először Jenew néven. 1274-ben Tekus fiainak birtoka volt, akiknek itteni népei a falunagy vezetésével bérbe vették Tolmácsnak azt a részét, melyet a dömösi prépostság mondott magáénak jogtalanul. Ugyancsak 1274-ben Tekus fivére, Both comes berényi földjét bérbeadta Jenő település német jobbágyainak (köztük a bírónak, egy borkereskedőnek). 1282–1295 között IV. László és III. András király a Torna vármegyei Szádvárért cserébe magához váltotta Jenőt a Tekus fiaktól. 1295-ben várát is említik, melynek királyi várnagya a Csák nemzetséghez tartozó Egyed fia Sándor comes volt. 1296 előtt a Bána nemzetséghez tartozó Cseszneki Jakab fiai Jenő várának tartozékait elpusztították, ezért a király a Hont vármegyei Visket a hozzá tartozó falvakkal elkobozta tőlük. 1299-ben Sebestyén fia Miklós jenei várnagyot a Hont-Pázmány nemzetségből származó Hont vármegyei Kóvár birtokosai; Kovári Miklós fiai testvérükké fogadták és birtokaikban is részeltették.
Diósjenő a 20. század elején Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.
1910-ben 2171 lakosából 2140 magyar volt. Ebből 824 római katolikus, 1265 református, 50 izraelita volt.
Remove ads
Polgármesterei
- 1990–1994: Lénárt János (független)[4]
- 1994–1998: Lénárt János (független)[5]
- 1998–2000: Dr. Baranyai László (Fidesz–KDNP–FKgP–MDF–MKDSZ)[6]
- 2000–2002: Lénárt János (független)[7][8]
- 2002–2006: Lénárt János (független)[9]
- 2006–2010: Tóth János (független)[10]
- 2010–2014: Tóth János (Fidesz–KDNP)[11]
- 2014–2019: Tóth János (Fidesz-KDNP)[12]
- 2019–2024: Székely József Ede (Fidesz–KDNP)[13]
- 2024– : Székely József Ede (KDNP)[1]
A településen 2000. november 12-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[7] mert az addigi faluvezető néhány hónappal korábban lemondott tisztségéről.[14]
Remove ads
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 2768 | 2756 | 2768 | 2974 | 2834 | 2888 | 2859 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,9% németnek, 0,4% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,4%, református 25,3%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,4% (22% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, bolgárnak, ruszinnak és szerbnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt római katolikus, 18,6% református, 1% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 13,1% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[16]
Remove ads
A település könnyen megközelíthető közúton 2-es főútról, Nógrádon keresztül, illetve vasúton a MÁV 75-ös számú (Vác–Balassagyarmat) vasútvonalán. (A 76-os számú Diósjenő–Romhány vonalon 2007. március 4. óta a személyszállítás szünetel.)
Diósjenő látnivalói:
- Római katolikus templom: A 15. század gótikus templom átépítései után, 1788–89-ben klasszicista-barokk stílusban építették újjá.
- Református templom: klasszicista stílusú 1791-ben építették, a parókia is ebből a korból származik.
- A Kápolna-hegyen az egykori körtemplom alapfalának maradványa is látható, mely a Kápolna-hegyi Kálvária-kápolna építésekor került elő.
- Sváb kastély[17]
- Csehvár
A Börzsöny hegység közvetlen lábánál fekszik egy szabadidő központ és kalandpark. Ezen kívül teniszpálya, műfüves focipálya és egy sportcentrum várja a sportolni vágyókat.
A település a Börzsöny lábánál fekszik, közigazgatási területén emelkedik a csóványosi kilátó.[17] Egyéb természeti értékei:
Remove ads
- Itt született Szentgyörgyi István (1842–1931) színész, rendező.
- Itt született Csányi Sándor (1958–) agrármérnök, vadbiológus, egyetemi tanár.
- Oszter Sándor színész egyik kedvelt nyaralóhelye Diósjenőn volt, ahol saját magánbirtokán állt vadászkúriája.
Diósjenő testvértelepülései a következők:
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. IV. Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Budapest, 1998. 720 lap + 6 térképmelléklet.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads