Dallos Sándor

Dallos Sándor (Győrszentmárton, 1901. október 31.^[3] – Budapest, Józsefváros, 1964. március 10.)^[4] József Attila-díjas (1953) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró.

Dallos Sándor
Született	1901. október 31.[1] Győrszentmárton[2]
Elhunyt	1964. március 10. (62 évesen)[2] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Hoffmann Rózsa (h. 1933–1964)
Foglalkozása	újságíró író forgatókönyvíró
Kitüntetései	Baumgarten-díj (1938) József Attila-díj (1953)
Sírhelye	Farkasréti temető (44/6-2-6)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Dallos Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Dallos Sándor főapátsági számvevőségi írnok és Csermák Jolán fia. Iskoláit Komáromban és Győrben végezte. 1925-től a Magyarság és az Új Magyarság című lapok újságírójaként dolgozott a fővárosban. 1926–1932 között a Napkelet folyóirat munkatársa.^[5] Az 1930-as években tűnt fel szépirodalmi műveivel. 1945–1949 között a Hírlapnál dolgozott. 1949–1953 között a Magyar Nemzet, 1952–1955 között a Hunnia Filmgyár munkatársa volt.

Felesége Hoffmann Rózsa volt, Hoffmann Vilmos és Löwinger Terézia lánya, akit 1933. március 5-én Budapesten vett nőül.^[6]

Munkássága

Legnagyobb élménye a szegénység. Elbeszélései, regényei gyakran viszik az olvasót a munkanélküliek, a csavargók világába. Stílusa szuggesztív, bár művészete nem mindig mentes a naturalizmustól és a misztikától.

Regényeken és elbeszéléseken kívül számos filmforgatókönyvet is írt. Legfontosabb alkotása e műfajban a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyi föld, valamint a Semmelweis című film, amelyért József Attila-díjat kapott.

Munkácsy Mihály kétkötetes, regényes életrajza (A nap szerelmese, Aranyecset) első ízben 1957–1958-ban jelent meg. Ez a regény egyszersmind Dallos Sándor legnépszerűbb és legjelentősebb alkotása.^[7]

Művei

Sírja a Farkasréti temetőben (44/6-2-6).

• Gomblyukban piros virág (regény, 1931)
• Mint kóbor kutyák (elbeszélés, 1935)
• Dunántúli legendás könyv (1937)
• Az ember nyomában (önéletrajzi regény, 1938)
• A vándor elindul (regény, 1938)
• Mezei mirákulum (novellák, 1940)
• A fehér ménes (elbeszélés, 1940)
• Nagy János megadja magát (regény, 1942)
• Szerető fia, Péter (forgatókönyv, 1942)
• A hegyek lánya (forgatókönyv, 1942)
• Keresztúton (forgatókönyv, 1942)
• A Benedek-ház (forgatókönyv, 1944)
• Talpalatnyi föld (forgatókönyv, 1948)
• Semmelweis (forgatókönyv, 1952)
• A nap szerelmese (Munkácsy Mihály életrajzi regénye, 1958)
• Aranyecset (Munkácsy Mihály életrajzi regénye, 1958)
• Déli szél (elbeszélés, 1960)
• Támadás a Szellő utcában (elbeszélés, 1975)
• Élet az ecetfák alatt (elbeszélés, 1981)
• Sátorom az ég (elbeszélés, 1986)
• A tölgyek megindulnak; Primula, Budapest, 2006

Jegyzetek

1. 2017. október 9., Sándor Dallos, 364312
2. Freebase-adatdump. Google
3. Születési anyakönyvi bejegyzése
4. Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 722/1964. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
5. Kollarits Krisztina:"Csak szétszórt őrszemek vagyunk..." Tanulmányok a Napkeletről. Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2014. ISBN 978-615-5145-19-3
6. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 136/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
7. A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent Aranyecset 1969-es (harmadik) kiadásának fülszövege.

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk

• A magyar irodalom története
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3

• Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap