Csortos Gyula

Csortos Gyula (teljes nevén: Csortos Gyula József, Munkács, 1883. március 8.^[2] – Budapest, Erzsébetváros, 1945. augusztus 1.)^[3] magyar színész.

Csortos Gyula
Született	1883. március 8.[1] Budapest
Elhunyt	1945. augusztus 1. (62 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész
Sírhelye	Fiumei úti sírkert (10-7-32)
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Csortos Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Csortos Gyula Bamberger Friderikával a strandon

Emléktáblája:
I. kerület Attila út 117.

Édesapja id. Csortos Gyula őrmester, honvédelmi minisztériumi segédhivatalnok (elhunyt 1917. február 6-án Budapesten),^[4] édesanyja Misitz Etelka. Küzdelmes gyermekkor és hányatott középiskolai évek után a szigorú szülői ellenzés ellenére is elvégezte a Színiakadémiát, ahol 1903. október 12-én a Gyurkovics-lányok vizsgaelőadásán a Pesti Hírlap bírálata »elegáns, biztos fellépésű, értelmes« színésznek ítélte.

1904–05-ben Debrecenben, 1905–1907 között Szegeden kezdte pályáját. 1907-ben a Népszínház-Vígoperához került. 1908-ban Beöthy László Magyar Színházához szerződött, majd egy csaknem botrányba torkolló előadást követően szerződést szegett és 1910–től 1912-ig a Vígszínházban játszott. Itt lett belőle igazán nagy színész, amit részben Molnár Ferencnek köszönhetett, aki kiváló szerepeket írt számára. Ezt követően 1914-ig ismét a Magyar Színház tagja volt. Ekkoriban a Teréz körút 15. szám alatt lakott. 1914-ben keresete havi huszonnégyezer koronára rúgott, ez Magyarország miniszterelnökének fizetésével egyezett meg. Élettársa egy időben Mészáros Giza színésznő volt.^[5][6]

1914. július 1-jén Budapesten feleségül vette Bamberger Friderikát, Bamberger Albert és Grünbaum Irma lányát.^[7] A házasság 1922-ben felbontatott.^[8] 1914-től 1922-ig a Vígszínház, 1922–23-ban a Renaissance, 1924–1927 között a Magyar Színház tagja volt. 1923-ban a Belvárosi Színházban is fellépett.

1926. március 1-jén Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a római katolikus vallású Vígh Manci színművésznővel, Vursner János és Deutsch Mária lányával.^[9] 1927-ben a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek 1933-ig, majd 1935–től haláláig volt a tagja.

1938-ban az évi keresete 25 290 pengő volt (ekkor a havi színészi létminimum 180 pengőt, azaz évi 2160 pengőt tett ki).

Súlyos cukorbetegsége az 1930-as évek elején jelentkezett először, emellett szívritmuszavar is fellépett nála. Önpusztító életmódja miatt szanatóriumi kezelésre szorult. Első házasságából született egyetlen lánya 1943-ban elhunyt tüdőgyulladásban. Budapest ostroma elől ismerőseinek pincéjében húzta meg magát. A második világháború vége felé, már súlyos betegen vállalta el utolsó főszerepét, a Nemzeti Színházban lépett fel Csehov Medve című drámájában.

1945 júliusában újból kórházba vitték, ugyanis lábsebe nehezen gyógyult. Ráday Imre külföldről hozatott penicillin-injekciót számára, de mielőtt az megérkezett volna, Csortos 1945. augusztus 1-jén a Fasor-szanatóriumban elhunyt.

Karakterei

Csortos sokféle szerepkörben, számtalan színházi stílushoz alkalmazkodva önálló hangú és arculatú művész-egyéniséggé vált. Drámai szerepeit mély emberábrázolással, hiteles szenvedélyességgel formálta meg. A komikusi szerepkörben volt elemében igazán: alakításait a tragikomikus tónus jellemezte. Fanyar humorával, különc egyéniségével, színpadi tréfáival a magyar színművészet „rettenetes gyermeke” volt.

Főbb szerepei

• A színész (Molnár Ferenc: A testőr)
• Liliom (Molnár Ferenc)
• László (Lengyel Menyhért: A táncosnő)
• Göndör Sándor (Tóth Ede: A falu rossza)
• Rudi (Szép Ernő: Vőlegény)
• I. Pál cár (Alfred Neumann: Oroszország)
• Yank (O’Neill: A szőrös majom)
• Hjalmar (Ibsen: A vadkacsa)
• Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom)
• Falstaff (Shakespeare: A windsori víg nők)
• Volpone (Jonson)
• Clausen (Hauptmann: Naplemente előtt)
• Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája)
• Ezra Mannon (O’Neill: Amerikai Elektra)

Némafilmjei

A Vörösbegy című film plakátja, 1920 (Sátori Lipót rajza)

A Rongyosok című film plakátja, 1926 (Nemes György rajza)

• Egy csók története (1912)
• A szerencse fia (1916)
• Soha, többé, mindörökké (1916)
• A hadtest parancsnok (1916)
• A dolovai nábob leánya (1916)
• A vörös Sámson (1917)
• A senki fia (1917)
• A kuruzsló (1917)
• Liliom (1919)
• Júlia kisasszony (1919)
• Vörösbegy (1921)
• Júdás fiai (1920)
• Rongyosok (1926)

Hangosfilmjei

• Hyppolit, a lakáj (1931)
• Ítél a Balaton (1932)
• Rákóczi induló (1933)
• Egy éj Velencében (1934)
• Lila akác (1934)
• Az új földesúr (1935)
• Tommy, a megfagyott gyermek (1936)
• A méltóságos kisasszony (1936)
• Az aranyember (film, 1936) (1936)
• Café Moszkva (1936)
• Légy jó mindhalálig (1936)
• Ember a híd alatt (1936)
• Sárga csikó (1936)
• Én voltam - Vallomás (1936)
• Duna-parti randevú (1936)
• A 111-es (1937)
• Viki (1937)
• Szerelemből nősültem (1937)
• Egy lány elindul (1937)
• Két fogoly (1937)
• Az ember néha téved (1937)
• Maga lesz a férjem (1937)
• Fekete gyémántok (1938)
• Szívet szívért (1938)
• A leányvári boszorkány (1938)
• A pusztai királykisasszony (1938)
• János vitéz (1938)
• Magyar feltámadás (1939)
• Áll a bál (1939)
• Két lány az utcán (1939)
• Az utolsó Vereczkey (1939)
• Bercsényi huszárok (1939)
• Párbaj semmiért (1939)
• Szeressük egymást (1940)
• Sok hűhó Emmyért (1940)
• Pénz beszél (1940)
• Mária két éjszakája (1940)
• Hazafelé (1940)
• Hazajáró lélek (1940)
• Hétszilvafa (1940)
• Csákó és kalap (1940)
• Vissza az úton (1940)
• A szűz és a gödölye (1941)
• Régi nyár (1941)
• Egy tál lencse (1941)
• Bűnös vagyok (1941)
• A beszélő köntös (1941)
• A kegyelmes úr rokona (1941)
• András (1941)
• Havasi napsütés (1941)
• Az ördög nem alszik (1941)
• Egy asszony visszanéz (1941)
• Gentryfészek (1941)
• Alkalom (1942)
• Álomkeringő (1942)
• Szerelmi láz (1942)
• Külvárosi őrszoba (1942)
• Éjfélre kiderül (1942)
• A tökéletes család (1942)
• Őrségváltás (1942)
• Zenélő malom (1943)
• Rákóczi nótája (1943)
• Egy szoknya, egy nadrág (1943)
• Orient Express (1943)
• Kerek Ferkó (1943)
• Muki (1943)
• Futótűz (1943)
• Egy pofon, egy csók (1944)

Magyar Rádió

• Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Schönbrunni orgonák” az első zenés hangjáték (daljáték) a Magyar Rádióban (1937)

„Csortos Gyula új szerepe.

Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.”

Nevét viseli a 600379 Csortosgyula kisbolygó.^[10]