Csicserilednek
növényfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
növényfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A csicserilednek (Lathyrus cicera) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó lednek (Lathyrus) nemzetségbe tartozó növény. Egyes helyeken csicseriborsónak is hívják, de nem keverendő az ilyen néven széles körben Spanyolországtól Indiáig elterjedt csicseriborsóval (Cicer arietinum).
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Lathyrus cicera L. 1753 | ||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Csicserilednek témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Csicserilednek témájú médiaállományokat és Csicserilednek témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon őshonos faj.[1]
A Földközi-tenger mellékén napos-köves lejtőkön honos, de termesztve is látható, hüvelye éretten legfeljebb 1 centiméter széles, virága pirosló. Kisebb, mint a szegletes lednek és töve többszárú.[2]
Étel hasonlóan készíthető belőle, mint a csicseriborsóból.
A nyers csicserilednek emészthetetlen méreganyagokat tartalmazhat, ezért az áztatáshoz használt vizet ki kell önteni, és csak friss vízben szabad főzni.
A hüvelyesek, köztük a csicserilednek védekező berendezésének egyik érdekes eszköze a hamis és ezzel káros aminosavak képzése. Az aminosavak a fehérjék építőanyagai. A hamis aminosavaknak egyfajta szerkezeti hibájuk van. Ha egy állat ilyen magot eszik, akkor a testében meggátolódik a további fehérjefelépítés. Ez a pusztulását is okozhatja. Már több mint négyszáz hamis aminosavat ismerünk.
Az embereknél a legismertebb megbetegedés, amelyet a hamis aminosavak okozhatnak, a latirizmus.[3] Több lednek glutaminsavval analóg, ám toxikus aminosavat tartalmaz. Leginkább a csicserilednek, a szegletes lednek és a borsóbükköny idézheti elő e mérgezést, mely már a hippokratikusok előtt is ismert volt. A latin szerzők crurum exsolutio és crurum impotentia neveken írják le. Ezek termésének huzamos és kizárólagos fogyasztása akár súlyos megbetegedéshez, idült mérgezéshez,[4][5] akár a lábak, a hólyag és a bél megbénulásához valamint néha agykárosodáshoz is vezethet. Európában a betegség szerencsére már eltűnt, Indiában azonban a mai napig is fellelhető a különösen szegényes, kopár tájakon.[3] A magvak toxicitása, a súlyos fokú neurotoxikus szindróma a magokat vízben főzve vagy áztatva szüntethető meg.[6] A hüvelyeseket ezért kell a zsenge cukorborsó kivételével kizárólag főzve fogyasztani.
A csicseriledneket régebben takarnányként is ismerték, de mérgező anyagokat tartalmaz, ezért ló, szarvasmarha, juh takarmányozása tilos a növénnyel.[7]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
