(1950–) magyar nyelvész, finnugrista From Wikipedia, the free encyclopedia
Csepregi Márta (Budapest, 1950. december 23. – ) magyar nyelvész, finnugrista, egyetemi oktató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Finnugor Tanszékének nyugalmazott docense. Kutatóként szakterülete a finnugor nyelvek, azon belül a szurguti hanti nyelv, valamint az obi-ugor folklór kutatása és a finn–magyar kontrasztív nyelvészet.
Csepregi Béla evangélikus lelkész lánya. Hároméves korában a családot Budapestről áttelepítették Sárszentlőrincre, mert az apa az evangélikus evangelizáció mozgalom vezetője volt.[1] Csepregi Márta a faluban járt általános iskolába, a középiskolát a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte (1965–1969). Érettségi után a szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE; ma: Szegedi Tudományegyetem) Bölcsészettudományi Karán 1969-től magyar-orosz szakon tanult, 1971-től a finnugor szakon is, 1972-től orosz-finnugor szakon, ahol mások mellett Hajdú Péter professzor tanítványa volt. 1974-ben diplomázott.
Az egyetem elvégzése után előbb a JATE, majd az (ELTE) Finnugor Tanszékén volt tudományos segédmunkatárs, utóbb az MTA Nyelvtudományi Intézetének finnugor osztályán tudományos munkatársként dolgozott (1977–1978) és ösztöndíjjal tízhónapos tanulmányutat tett a Helsinki Egyetemen. 1979-ben elnyerte az ELTE Finnugor Tanszékére meghirdetett oktatói állást: 1979–2001 között egyetemi adjunktus, 2001–2016 egyetemi docens volt, 2012-től 2015-ig a Finnugor Tanszéket vezette. Közben pedagógusi munkáját a Helsinki Egyetemen folytatta 1984–1990 között mint magyar lektor, 2000–2002 között mint a magyar nyelv és irodalom vendégtanára. Itthon az ELTE Finnugor Tanszékén többek között finn nyelvet, osztják nyelvet, vogul nyelvet, obi-ugor folklórt tanított.
Már egyetemi évei alatt a hanti (osztják) nyelvvel kezdett foglalkozni, szakdolgozatát és később egyetemi doktori disszertációját is az osztják nyelvből készítte (Keleti osztják igeneves szerkezetek). A Szovjetunió felbomlása után a magyar finnugristák előtt is megnyílt a lehetőség, hogy a helyszínen is kutassák a rokon nyelvű népek nyelvét és kultúráját. Csepregi Márta a terepmunkát Nyugat-Szibériában, a szurguti hantiknál folytatta. 1992-től több éven át nyaranta heteket töltött egy rénszarvastartó családjánál, tanulta és tanulmányozta a helyi osztjákok nyelvjárását, gyűjtötte az obi-ugor folklór anyagot, ezekből szakfolyóiratokban és könyvek fejezeteként számos tanulmányt publikált. Az ott gyűjtött nyelvi anyagból jelent meg Szurguti osztják chrestomathia című munkája 1998-ban, majd annak átdolgozott kiadása 2011-ben.[2] 2015-ben ezt a folklór szöveggyűjteményt az oroszországi Hanti- és Manysiföldön is kiadatta egy kétnyelvű – hanti és orosz nyelvű – kötetben, „hogy maguk a hantik, e kultúra hordozói olvashassák saját meséiket és történeteiket.”[3] Két évvel később ugyanott jelentette meg oroszul a szurguti hanti nyelvjárás rendszeres nyelvtanát.
Az MTA megbízásából Csepregi Márta révén került haza másolatokban Schmidt Éva gazdag hagyatéka, aki a Kazim folyó menti osztják nyelv és kultúra kutatója volt.[4] A helsinki Finnugor Társaság jóváhagyásával ugyancsak elvállalta Kustaa Karjalainen finn kutató 1899–1901. évi keleti hanti szövegfeljegyzéseinek sajtó alá rendezését. Ebből a nagy munkából készítette el akadémiai doktori értekezését „K. F. Karjalainen keleti hanti szöveggyűjtése 1899-1901” címen (2020).[5]
1994-től az ELTE ITK finn nyelvvizsgabizottságának vezetője, 2006-tól az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola „Uráli népek folklórja és irodalma” doktori program vezetője volt. Szakmai vezetőként vett részt többek között az alábbi kutatási pályázatokon:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.