Csíkos disznó

A csíkos disznó (Sus scrofa vittatus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába tartozó vaddisznó (Sus scrofa) egyik alfaja.

Csíkos disznó
Kan dagonyázás után
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Artiofabula Alrend: Disznóalakúak (Suina) Család: Disznófélék (Suidae) Alcsalád: Suinae Nemzetség: Suini Nem: Sus Faj: Sus scrofa Linnaeus, 1758 Alfaj: S. s. vittatus
Tudományos név
Sus scrofa vittatus H.Boie, 1828
Szinonimák
Sus scrofa andersoni Thomas & Wroughton, 1909 Sus scrofa jubatulus Miller, 1906 Sus scrofa milleri Jentink, 1905 Sus scrofa pallidiloris Mees, 1957 Sus scrofa peninsularis Miller, 1906 Sus scrofa rhionis Miller, 1906 Sus scrofa typicus Heude, 1899
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csíkos disznó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkos disznó témájú kategóriát.

Előfordulása

A csíkos disznó előfordulási területe a Maláj-félsziget, Indonéziában Szumátra és Jáva, keleten egészen a Komodo szigetig.

Megjelenése

Kisméretű alfaj, melynek ritkás a szőrzete, viszont a fején és hátának elülső részén hosszú szálú „sörény” látható. A pofáján és orrán fehér sávozás van; az orrától a nyakáig vöröses sávozás húzódik.^[1] Jóval kisebb, mint a kontinentális kontyos disznó (Sus scrofa cristatus); a legnagyobb példányai a Komodo szigeten élnek, ezek elérhetik a 48 kilogrammos testtömeget.^[2]

Meglehet, hogy egy önálló disznófaj, azaz nem a vaddisznó alfaja; hasonlóságokat mutat több, más délkelet-ázsiai disznófajjal.^[3] Ha mégis a vaddisznó alfaja, akkor egy bazális, azaz alapi alfaj. A koponyája nem mutat specializálódást, a pofája rövid és az agytérfogata eléggé kicsi.^[4]

Életmódja

Ez a disznó főleg gyümölcsevő. A jávai Ujung Kulon Nemzeti Parkban körülbelül 50 különböző gyümölccsel táplálkozik, főleg fügével (Ficus carica); emiatt élőhelyének egyik fő magterjesztő állata.^[5] A Komodo-szigetekhez tartozó Rinja-szigeten az étlapja változatosabb, itt a gyümölcsök mellett gyökereket, gyöktörzseket, perjeféléket, rovarokat, kígyókat és döghúst is fogyaszt. Apálykor a parton levő rákokból is táplálkozik.

Ott, ahol megossza az elterjedési területét a komodói varánusszal (Varanus komodoensis), az óriásgyík elsődleges táplálékává válik.^[2]

Szaporodása

A koca füvekből készített „fészkében” 2-6 malacnak ad életet. A malacok decembertől márciusig jönnek világra. A malacok kevésbé csíkosak, mint az európai vadmalacok.^[2]

Képek

• 
  Szemből
• 
  Régi rajz a disznóról
• 
  Csíkos disznóból táplálkozó komodói varánuszok

Jegyzetek

1. Groves, C. P. et al. 1993. The Eurasian Suids Sus and Babyrousa. In Oliver, W. L. R., ed., Pigs, Peccaries, and Hippos - 1993 Status Survey and Conservation Action Plan, 107-108. IUCN/SSC Pigs and Peccaries Specialist Group, ISBN 2-8317-0141-4
2. Affenberg, W. (1981), The Behavioral Ecology of the Komodo Monitor, University Press of Florida, pp. 248, ISBN 081300621X
3. Colin Groves|Groves, C. (2008). Current views on the taxonomy and zoogeography of the genus Sus. pp. 15–29 in Albarella, U., Dobney, K, Ervynck, A. & Rowley-Conwy, P. Eds. (2008). Pigs and Humans: 10,000 Years of Interaction. Oxford University Press. ISBN 978-0-19-920704-6
4. Hemmer, H. (1990), Domestication: The Decline of Environmental Appreciation, Cambridge University Press, pp. 55-59, ISBN 0521341787
5. Oliver, W. L. R. et al. 1993. The Eurasian Wild Pig (Sus scrofa). In Oliver, W. L. R., ed., Pigs, Peccaries, and Hippos - 1993 Status Survey and Conservation Action Plan, 112-121. IUCN/SSC Pigs and Peccaries Specialist Group, ISBN 2-8317-0141-4

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Wild boar című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Banded pig című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

• Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap