Conrad Gessner

Conrad Gessner (Zürich, 1516. március 26. – Zürich, 1565. december 13.) svájci természettudós, zoológus, botanikus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Gesner”. A neve előfordul Konrad Gessner, Conrad Geßner, Conrad von Gesner, Conradus Gesnerus, Conrad Gesner alakban is.

Conrad Gessner
Született	1516. március 26.[1] Zürich[2][3]
Elhunyt	1565. december 13. (49 évesen)[1] Zürich[4][3]
Álneve	Philiatrus Evonymus Conradus Bolovesus Jacobus Carronus Philiater Euonymus Philiater Evonymus Philiatrus Euonymus Philiatros Euonymus Conrad Bolovesus Konrad Bolovesus Conrado Boloveso Conradus Bolovesus Fridemontanus Jacob Carronus Jakob Carronus
Állampolgársága	svájci
Foglalkozása	nyelvész zoológus hegymászó orvos bibliográfus egyetemi oktató biológus botanikus ornitológus méhész természettudós
Tisztsége	professzor (1537–1540, ógörög) professzor (1557–1565, természetfilozófia)
Iskolái	Strasbourgi Egyetem University of Bourges Faculty of Medicine of Montpellier
Halál oka	pestis
Sírhelye	Grossmünster
A Wikimédia Commons tartalmaz Conrad Gessner témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Zürichben született és ott is tanult. Apja szűcs volt, akinek a kappeli csatában bekövetkezett halála (1531) után szűkösen élt. Barátai, régi tanára, Oswald Myconius, majd Heinrich Bullinger segítségével 1532–33-ban tovább folytathatta a tanulmányait Strasbourgban és Brugge-ben. Párizsban nagylelkű patrónusra talált Job Steiger személyében.

1531-ben a vallási zavargások miatt visszatért Zürichbe, ahol meggondolatlanul kötött házasságot. Újra a barátai segítségére szorult, akik lehetővé tették, hogy 1536-ban Bázelben folytathassa a tanulmányait, majd 1537-ben Lausanne általuk újonnan alapított egyetemén a görög nyelv tanára lett. Szabadidejében tudományos kutatásokat végzett, különösen botanikával foglalkozott. 1540–1541-ben Montpellier híres orvosi egyetemén tanult, majd 1541-ben Bázelben szerzett orvosi doktorátust és Zürichben folytatott praxist, ahol élete hátralevő részét töltötte. Közben kisebb külföldi utazásokat tett és évente nyári botanikai felfedezőutakat tett a szülőföldjére. Kedvelte a természetjárást és elhatározta, hogy évente megmászik egy újabb hegycsúcsot, nemcsak azért, hogy növényeket gyűjtsön, hanem azért is hogy a testét eddze. Számos művön dolgozott, különféle témákban. Egy évvel azután halt meg pestisben, hogy megkapta a nemesi címet.

Művei

Ötkötetes műve, a Historiae animalium, a modern zoológia kezdetének számít. Forrásként a középkori bestiáriumokat és Olaus Magnus térképét is használta és számos képzelt lény ábráját közölte. A kortársai előtt elsősorban botanikusként volt ismert, noha ezen kéziratait csak jóval a halála után adták ki, 1751–1771-ben Nürnbergben, két kötetben. Ő maga csak az Enchiridion historiae plantarum (1541) és a négynyelvű Catalogus plantarum (1542) című műveket adta ki. 1545-ben jelent meg Bibliotheca universalis (szerk. J. Simler, 1574), mely a valaha élt összes latin, görög és héber írók katalógusa a műveikkel. Második része, a Pandectarium sive partitionum universalium Conradi Gesneri Ligurini libri xxi 1548-ban jelent meg. Utolsó része, a teológiai enciklopédia 1549-ben jelent meg. Tervezett orvosi művét azonban soha nem fejezte be.

Fő műve, a Historiae animalium négy kötetben jelent meg (négylábúak, madarak, halak; Zürich 1551–1558), az ötödiket (kígyók) 1587-ben adták ki. 1555-ben jelent meg Mithridates de differentis linguis című műve, mely körülbelül 130 nyelv listája és 22 nyelvé, melyen az Urat dicsérik (köztök magyarul is). 1556-ban jelent meg Claudius Aelianus műveinek kiadása.

Galéria

• 
  Szoptatós bálna Conrad Gessner, Icones Animalium (1560) című művéből
• 
  "Szakállas bálna" Conrad Gessner, De Piscium & Aquatilium Animantum Natura (1558) című művéből, melyet Olaus Magnustól vett át. Az állat előképe a kraken, az óriáspolip lehet.
• 
  Hidra Conrad Gessner, De Piscium & Aquatilium Animantum Natura (1558) című művéből. Természetes előképe valószínűleg az octopus, a polip. Noha a képen csak hét feje van, általában kilencfejű, és a görög mitológia szerint minden levágott feje helyén két újabb nő ki. Gessner kételkedett a létezésében.
• 
  Walrus (rozmár) Conrad Gessner, De Piscium & Aquatilium Animantum Natura (1558) című művéből. Az állat képét, melyet ő "rosmarus"-nak nevezett, Olaus Magnus nyomán közölte, de kételkedett a létezésében, mert szerinte "a halaknak nincs lába".
• 
  Szigetnyi méretű bálna Conrad Gessner, De Piscium & Aquatilium Animantum Natura (1558) című művéből. Gessner korában valószínűleg már nem hittek a szigetnyi máretű bálnák létezésében, de ezek nyomtatásban továbbra is megjelentek.
• 
  Bálna Conrad Gessner, De Piscium & Aquatilium Animantum Natura (1558) című művéből. Gesner korának egyéb bálnaábrázolásaihoz hasonlóan ez is egy kisebb bálnafajta megpillantásán alapulhat.
• 
  Tengeri csikó és a képzeletbeli tengeri ló Conrad Gessner, Nomenclator Aquatilium Animantium (1560) című művéből.
• 
  Tengeri farkas Conrad Gessner, Historiae animalium (négylábúak, Zürich 1551) című művéből. A korabeli hiedelmek szerint egyaránt élt a tengerben és a szárazföldön.
• 
  Sün Conrad Gessner, Historiae animalium (Zürich, 1551) című művének első kötetéből
• 
  Erdei szamóca, Conradi Gesneri Historia plantarum

Jegyzetek

1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
3. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Геснер Конрад, 2015. szeptember 28.
4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források

• Conrad Gesner (angol nyelven). strangescience.net. (Hozzáférés: 2012. június 11.)
• Gesner, Konrad (francia nyelven). Historical Dictionary of Switzerland.. (Hozzáférés: 2012. június 11.)

• A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap