sárgásmoszattaxon From Wikipedia, the free encyclopedia
A Chrysista a sárgásmoszatok Ochrophytina kládjának édes- és tengervízi csoportja. Vannak heterotróf – ozmo- vagy fagotróf – tagok, de többségük fotoszintetikus számos különböző színanyaggal rendelkező plasztiszokkal, bennük például klorofill a-val, c1-gyel, c2-vel, fukoxantinnal, violaxantinnal és β-karotinnal.
Chrysista | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
Hivatkozások | ||||||||
Thomas Cavalier-Smith nevezte el 1986-ban a Pelagophyceae és a Dictyochophyceae kivételével a Phaeista összes csoportja által alkotott kládra.[1] 1991-ben altörzságként sorolta be, ősi jellemzőjének tekintette az átmeneti zóna feletti hélixet. 3 főosztályát különböztette meg (Limnistia, Raphidoistia, Fucistia).[2] Cavalier-Smith 2018-as leírása szerint az „egyszeres” Chrysista-átmenetihélix és a kettős Pseudofungi/Bigyra-hélix közti különbség nem megfelelő.[2]
Derelle et al. 2016-ban a Chrysistát a kovamoszatok és a Hypogyristea együttesének (Diatomista) testvércsoportjaként helyezte el.[1]
Kloroplasztiszai valószínűleg vörösmoszatokból erednek szedoheptulóz-7-biszfoszfatáz-szekvenciák alapján.[3]:4. ábra Ezeken övlamella van, a kloroplasztisz-endoplazmatikusretikulum a magmembránhoz csatlakozik.[4] Átmeneti hélixük, szemfoltjuk egyes fajokban jelen van, de nem mindegyikben.[4] Ősi jellemzőjük az ostor feletti átmeneti hélix, ez sincs minden fajban jelen.[4]
Vannak egysejtű, fonalas és parenchimás fajai is, a sárgamoszatoknál mindhárom forma megjelenik.[4]
Általában ostorosok, de vannak kapszoid vagy kokkoid fajok is például a sárgamoszatoknál és az Eustigmatalesben.[4]
Legtöbb ismert fajuk, például a barnamoszatok, autotróf.[4] Alkothatnak kolóniákat, mint például az Eustigmatales.[4]
Egyes barnamoszattaxonokat genomjuk mellett életformájuk alapján különítettek el, egyes fajaik gametofitonja nem szabadon élő, másoknál viszont az a fejlettebb forma.[4] Vannak izomorf és heteromorf életciklusú fajaik is.[4]
A Nannochloropsist az A Poniente ételadalékként használja.[5]
Számos barnamoszatfajt felhasználnak ételként. A Saccharina japonica marikultúrája például az 1950-es évek óta folyik Kínában.[6]
A barnamoszatokat hamujukért is feldolgozzák.[7]
Egyes fajai, például a Sargassum filipendula használhatók lehetnek az urán bioszorpciójára. A bioszorpció-sebesség a másodrendű kinetikai modellhez közeli 1 és 100 mg/l koncentrációjú uránoldatok esetén is.[8]
A Chrysista a Gyrista Ochrophytina kládjába tartozik,[2] és a Hypogyristea és a kovamoszatok kládjának testvércsoportja.[3]
3 fő kládja van, ezek a Phaeophyceae, a Xanthophyceae, a Raphidophyceae és rokonai PXR kládja, a Raphidophyceae és a Pinguiophyceae, az Eustigmatophyceae, a Synchromophyceae és a sárgamoszatok alkotta Pesc. A kládok elhelyezkedése:[3]
Chrysista |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Pesc kládot korábban SII-nek, míg a PXR-t SI-nek nevezték.[9]
Ismeretlen helyzetűek a Synchromophyceae, a Chrysomerophyceae, a Picophagus, a Chrysowaernella és az Aurearena.[4]
Egyes fajok, például az Ectocarpus spp. kloroplasztiszában petJ gén található.[10]
I. kládbeli flavodoxinjai nincsenek, szemben a Diatomista klád egyes fajaival. A Phaeomonas (Pinguiophyceae) és a Synchroma (Synchromophyceae) nemzetségek rendelkeznek II. kládbeli flavodoxinnal.[11]
Többgénes elemzések alapján erősen igazolt klád.[12]
Dorrell et al. 2017-ben kimutatták, hogy számos gént átadott a Chrysista többek közt a Cryptophytának, a Haptophytinának, az ostoros moszatoknak stb.[3]
Az Olisthodiscus luteus kloroplasztiszgenomját 2021-ben szekvenálták, hossza 155 916 bp, és kevéssé ismert géneket tartalmaz, például a Viridiplantae, a vörösmoszatok és a Cryptophyta esetén ismert, de 2019-ig az Ochrophytinában ismeretlen feltételezett protontranszporter cemA. Az Ochrophytinában 2019-ben először a Synuralesben találták meg Kim et al. e gént, mellyel feltehetően az utolsó közös őse is rendelkezhetett, és azt feltételezték, hogy zöldmoszatból kerülhetett át, mivel más jellemző gének, például az ftsH és az ilvB szekvenciáit is tartalmazza.[9]:26 Ezzel szemben Barcyté et al. szerint az rpoZ-hez hasonlóan a cemA az Ochrophytina közös ősében is jelen volt, és többször szűnt meg a különböző ágaiban, nem pedig zöldmoszatból érkezett.[9]:26
Az O. luteus plasztiszgenomja korábban az Ochrophytinában ismeretlen genomokat is tartalmaz, például feltehetően Tic22-kódoló ycf80-homológot.[9]:26
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.