Cecil Taylor

Cecil Taylor (New York, 1929. március 25. – New York, 2018. április 5.) amerikai dzsesszzongorista.

Cecil Taylor
Moers Festival, 2008
Életrajzi adatok
Születési név	Cecil Percival Taylor
Született	1929. március 25.[1] New York[2]
Elhunyt	2018. április 5. (89 évesen)[3][4][5] New York[6]
Iskolái	New England Conservatory of Music New York College of Music
Pályafutás
Műfajok	dzsessz avant-garde music
Hangszer	zongora
Díjak	MacArthur Fellows Program (1991) Paul Acket Award Guggenheim-ösztöndíj (1973) Kyoto Prize in Arts and Philosophy (2013) National Endowment for the Arts
Tevékenység	zongoraművész költő zeneszerző író dzsesszzongorista
Kiadók	Blue Note Cadence Jazz Records Candid Records Enja Records Transition Records FMP/Free Music Production
Cecil Taylor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cecil Taylor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályakép

Cecil Taylor ötévesen édesanyja biztatására zongorázni kezdett. 1951-1955 között a New England Konzervatóriumon zongorázást és zeneelméletet tanult. Profi karrierje Hot Lips Page és Johnny Hodges mellett indult.

1955-ben kvartettet alapított Steve Lacyvel, és kiadta első albumát (1956). Ezidőben a Newport Jazz Festivalon és a Great South Bay Jazz Festivalon is fellépett. 1962-ben elnyerte a Down Beat New star díját. Ugyanakkor legalább öt évig segélyekből élt. Az 1970-es években egy darabig. 1967-77 között lemezeit Európában adták ki. Pályája 1973 után bontakozott ki, és turnézni is kezdett. Guggenheim-ösztöndíjat kapott, és saját lemezkiadót hozott létre.

A 70-es évek végén és a 80-as évek elején Taylor együttműködött Diane McIntyre tánctársulatával. Ők a dzsessz és a költészet táncban egyesítésével kísérleteztek. 1988-ban Taylor egyhónapos zenei fesztiválon volt Berlinben, amelyen Európa számos kiemelkedő avantgarde jazz zenész vett részt.

1991-ben a McArthur Alapítvány ösztöndíja jelentős anyagi biztonságot nyújtott számára. Habár Cecil Taylor klasszikus képzésben részesült, és a free jazz egyik úttörője volt.

Albumok

• Jazz Advance, 1956
• At Newport, 1958
• Looking Ahead!, 1958
• Stereo Drive (Hard Driving Jazz o Coltrane Time), 1956-1958
• Love for Sale, 1959
• The World of Cecil Taylor 1960
• Air 1960
• Cell Walk for Celeste, 1961
• Jumpin' Punkins, 1961
• New York City R&B (con Buell Neidlinger), 1961
• Into the Hot, 1961
• Nefertiti the Beautiful One Has Come, 1962
• Unit Structures, 1966
• Conquistador!, 1966
• Student Studies (The Great Paris Concert), 1966
• Praxis, 1968
• The Great Concert of Cecil Taylor (Nuits de la Fondation Maeght), 1969
• Indent, 1973
• Akisakila, 1973
• Solo, 1973
• Spring of Two Blue J's, 1973
• Silent Tongues, 1974
• Dark to Themselves, 1976
• Air Above Mountains, 1976
• Cecil Taylor Unit, 1978
• 3 Phasis, 1978
• Live in the Black Forest, 1978
• One Too Many Salty Swift and Not Goodbye, 1978
• It is in the Brewing Luminous, 1980
• Fly! Fly! Fly! Fly! Fly!, 1980
• The Eighth, 1981
• Garden, 1981
• Winged Serpent (Sliding Quadrants), 1984
• Iwontunwonsi, 1986
• Amewa, 1986
• For Olim, 1986
• Olu Iwa, 1986
• Live in Bologna, 1987
• Live in Vienna, 1987
• Tzotzil/Mummers/Tzotzil, 1987
• Chinampas, 1987
• Riobec - Cecil Taylor & Günter Sommer, 1988
• In East Berlin, 1988
• Regalia - Cecil Taylor & Paul Lovens, 1988
• The Hearth, 1988
• Alms/Tiergarten (Spree), 1988
• Remembrance, 1988
• Pleistozaen Mit Wasser, 1988
• Spots, Circles, and Fantasy, 1988
• Legba Crossing, 1988
• Erzulie Maketh Scent, 1988
• Leaf Palm Hand, 1988
• In Florescence, 1989
• Looking (Berlin Version) Solo, 1989
• Looking (Berlin Version) The Feel Trio, 1989
• Looking (Berlin Version) Corona, 1989
• Celebrated Blazons, 1990
• 2Ts for a Lovely T, 1990
• Double Holy House, 1990
• Nailed, 1990
• Melancholy - Cecil Taylor, Harri Sjöström, Evan Parker, Barry Guy, Wolfgang Fuchs
• The Tree of Life, 1991
• Always a Pleasure, 1993
• Almeda - Cecil Taylor, Harri Sjöström, 1996
• The Light of Corona - Cecil Taylor, Harri Sjöström 1996
• Qu'a: Live at the Iridium, vol. 1 & 2 Cadence Jazz Records, con Harri Sjöström 1998
• Algonquin, 1998
• Momentum Space con Dewey Redman & Elvin Jones 1998)
• Incarnation, 1999
• The Willisau Concert, 2000
• Complicité, 2001
• Taylor/Dixon/Oxley, 2002
• Two T's for a Lovely T, 2003
• The Owner of the River Bank, 2004

Díjak

• 1973: Guggenheim-ösztöndíj
• 1975: Down Beat Jazz Hall of Fame
• 1990: National Endowment for the Arts (NEA)
• 1991: MacArthur Fellows Program (Columbia Egyetem)

Jegyzetek

1. Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
2. Biographical Dictionary of Afro-American and African Musicians
3. https://pantheon.world/profile/person/Cecil_Taylor, Cecil Taylor, 2017. október 9.
4. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. BnF-források (francia nyelven)
6. https://elpais.com/cultura/2018/04/06/actualidad/1523006133_515017.html

Források

• https://www.allmusic.com/artist/cecil-taylor-mn0000988386#biography
• https://www.arts.gov/honors/jazz/cecil-taylor
• https://www.allaboutjazz.com/musicians/cecil-taylor
• https://www.arts.gov/honors/jazz/cecil-taylor