Bugyi (település)
magyarországi nagyközség Pest vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi nagyközség Pest vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Bugyi nagyközség Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Bugyi | |||
Beleznay-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Dabasi | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Nagy András Gábor (független)[1] | ||
Irányítószám | 2347 | ||
Körzethívószám | 29 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5241 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 44,23 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 115,55 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 13′ 24″, k. h. 19° 08′ 60″ | |||
Bugyi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bugyi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Budapesttől délkeletre helyezkedik el, a Pesti-síkságon.
A szomszédos települések: észak felől Alsónémedi, északkelet felől Ócsa (Felsőbabád), kelet felől Dabas Sári városrésze, délkelet felől Dabas, dél felől Kunpeszér és Kunszentmiklós, délnyugat felől Apaj, nyugat felől Kiskunlacháza és Délegyháza, északnyugat felől pedig Dunavarsány és Taksony.
Központján végighúzódik, annak főutcájaként, nagyjából északnyugat-délkeleti irányban a Budapest dél-pesti agglomerációjától (Taksonytól) Dabas központján át egészen Kecskemét északi határáig vezető 5202-es út, így ez az egyik legfontosabb közúti elérési útvonala. Kiskunlacháza felől az 5204-es, Kunpeszérről az 5206-os úton érhető el, Alsónémedi déli részével az 52 103-as, Ócsával pedig az 52 104-es számú mellékút köti össze; az 5207-es út a település központjának nyugati elkerülését szolgálja.
Az ország távolabbi részei felől az 5-ös vagy az 51-es főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, az előbbiről felsőbabádi, utóbbiról – megközelítési iránytól függően – taksonyi vagy kiskunlacházi letéréssel. Vasútvonal nem érinti.
Neve a Bud, Budi szláv személynévből ered. Első említése 1321-ből való Budymatheusfelde formában (Bugyi Máté földje). Az alapjául szolgáló személynév rövidüléssel keletkezett az egyik Budi- kezdetű szláv személynévből (Budimir, Budivoj, Budiszlav).[3] Maga a budi szó szláv nyelveken „ébredj” jelentésű, de vonatkozhat valaminek az őrzésére, vigyázására, esetleg amellett történő virrasztásra.
1446-ban Bud néven szerepelt, ekkor Fejér vármegye solti járásához, 1507-ben pedig Bwgh alakban fordult elő, ekkor már Pest vármegyéhez tartozott.
1395-ben az Irsai, az Istvánházai Szentiváni és a Szentiváni Sáfár családok birtoka volt. A török hódoltság alatt elpusztult és még az 1690-es összeírásban is az elpusztult helységek között szerepelt, csak a szatmári békekötés után, a falu akkori földesura Beleznay János telepítette be újra. 1728-ban a helység már betelepült, melyet "Sig. Bugyiense 1728" körirattal ellátott régi pecsétje is igazol. Beleznay János 1730-ban állította fel az itteni reformátusok anyagyülekezetét. E gyülekezet azonban nem sokáig élhetett a szabad vallásgyakorlattal. 1761-ben a reformátusoktól a templomot elvették és a katolikusoknak adták át. Ekkor alakult a katolikus plébánia is. Anyakönyvei is ez évben kezdődnek. A reformátusok csak 1782-ben kezdték ismét nyilvánosan gyakorolni istentiszteletüket. Anyakönyveik 1783-tól vannak meg. 1770-ben az úrbéri rendezéskor 59 16/32 úrbértelket írtak itt össze. A határszabályozás és elkülönzés 1847-ben ment végbe. 1754-ben birtokosai Kovács Antal, Beleznay János, Rodl György és Emődy Mátyás voltak. 1773. szeptember 12-ére gróf Beleznay Miklós református egyházi gyűlést hívott egybe a helységbe, mely a dunamelléki református egyházkerületben a konventi gyűlések tartását elhatározta és szervezte. 1773. okt. 11. Vattay Pál és társai Mária Terézia elé terjesztik az országos jelentőségű ág. evangélikusok bugyi conferencia végzését, a protestáns egyházak üldöztetésének felszámolására, melyre csak a királynő halála után került sor. 1885-ben nagy tűzvész pusztított itt, ekkor a település nagyobb része leégett.
A település nagyobb birtokosai voltak: a 18. században a Beleznay család, gróf Beleznay Miklós, majd később a báró Bánffyak, báró Vay Miklós és gróf Vay Ábrahám.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi járásához tartozott. 1910-ben 3464 lakosából 1596 római katolikus, 1761 református és 88 izraelita volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 5160 | 5165 | 5174 | 5160 | 5277 | 5265 | 5241 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 2% románnak mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,2%, református 27,7%, evangélikus 0,6%, görög katolikus 0,4%, felekezeten kívüli 10,1% (25,2% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% románnak, 0,6% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% bolgárnak, lengyelnek és szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,7% volt római katolikus, 18,9% református, 0,7% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 13,1% felekezeten kívüli (43,3% nem válaszolt).[13]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.