Brassó vármegye

Brassó vármegye (románul: Comitatul Brașov) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság erdélyi részében. Magyarország egyik legkisebb vármegyéje, az erdélyi szászok kulturális központja volt. Területe ma Romániához tartozik. Keletről Háromszék vármegye, nyugatról pedig Fogaras vármegye és Nagy-Küküllő vármegye határolta. Központja Brassó volt.

Brassó vármegye
Brassó vármegye címere
Fennállás	12. század–1918
Ország	Magyar Királyság
Főbb települések	Brassó
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	35,5% románok 32,6% magyarok 30,8% németek[1]
Vallás	katolikusok
Földrajzi adatok
Terület	1492 km²
Térkép
Brassó vármegye térképe
Brassó vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Brassó vármegye témájú médiaállományokat.

Brassó vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Földrajz

Az egykori Brassó vármegye teljes területe hegység és hegyközi medence, folyóvölgy. A vármegye területének nagy részén a Persányi-hegység és a Bodzai-havasok egy része volt található. Jelentős déli hegykerete egyben határhegy is volt Románia felé. Ezek nyugatról keletre haladva: a Bucsecs egy része, a Keresztényhavas, a Nagykőhavas, a Lóhavas és a Csukás. Legfontosabb folyója az Olt. Főbb folyóvizei még a Tatrang és a Barca patakai.

Történelem

Brassó régiót a 12. században alapították a betelepülő németek. 1876-ban vált a régió vármegyévé, amikor Erdély közigazgatása jelentősen megváltozott.

Lakosság

A lakosság száma 1880-ban 83 929 volt.^[2] Közülük 23 948 magyar (28,53%), 26 579 német (31,67%), 29 250 román (34,85%) anyanyelvű volt.^[1]

1910-ben a vármegye összlakossága 101199 személy volt,^[2] ebből 33 886 (35,5%) román, 31 191 (32,6%) magyar, 29 415 (30,8%) német.^[1]

Nepesség anyanyelv szerint

Népszámlalás	összesen	Magyar nyelv	Román nyelv	Német nyelv	egyéb
1880[3]	83.929	23.948 (29,62%)	29.250 (36,18%)	26.579 (32,87%)	1.074 (1,33%)
1890[4]	86.777	26.116 (30,10%)	31.106 (35,85%)	27.802 (32,04%)	1.753 (2,02%)
1900[5]	95.565	31.191 (32,64%)	33.886 (35,46%)	29.415 (30,78%)	1.073 (1,12%)
1910[6]	101.199	35.372 (34,95%)	35.091 (34,68%)	29.542 (29,19%)	1.194 (1,18%)
1920	101.953	33.584 (32,94%)	36.138 (35,44%)	30.281(29.78%)	1.950 (1,91%)
1930[7]	168.125	44.761 (26,6%)	83.948 (49,9%)	33.348 (19,8%)	--
1948[8]	203.724	37.511 (18,41%)	140.818 (69,12%)	23.399 (11,49%)	--

Közigazgatás

Járások

A vármegye községei fennállása alatt mindvégig az alábbi három járáshoz voltak beosztva:

• Alvidéki járás, székhelye Földvár
• Felvidéki járás, székhelye 1894-ig Feketehalom, azután Brassó
• Hétfalusi járás, székhelye Hosszúfalu

Város

A vármegyéhez egyetlen város tartozott, a megyeszékhely Brassó, melynek rangja rendezett tanácsú város volt, emellett törvényesen használta a történelmi szabad királyi városi címet is.