Négyfalu

város Romániában, Brassó megyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Négyfalumap

Négyfalu, 1950 és 2001 között Szecseleváros (románul: Săcele, németül: Siebendörfer) város Romániában, Brassó megyében. Négy barcasági csángó település összevonásából jött létre, ezek sorrendben nyugatról kelet felé: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu. A városhoz tartozik még Ósánc és Babarunka. Négyfalu az ún. „hétfalusi csángók” másik három településével, Tatranggal, Zajzonnal, és Pürkereccel együtt képezi Hétfalut.

Gyors adatok
Négyfalu (Săcele)
Négyfalu címere
Négyfalu címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rangmunicípium
KözségközpontSăcele
PolgármesterPopa Virgil (PSD, 2016)[1]
Irányítószám505600
Körzethívószám+40 x68[2]
SIRUTA-kód40438
Népesség
Népesség30 920 fő (2021. dec. 1.)[3]
Magyar lakosság4499 (15%, 2021)[4]
Népsűrűség96,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság650 m
Terület320 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 37′ 03″, k. h. 25° 41′ 16″
Négyfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Négyfalu témájú médiaállományokat.

Bezárás

Fekvése, domborzata és természeti környezete

Brassó megye délkeleti részében található, Brassó szoros szomszédságában, 15 km-re a város központjától. 32 000 hektárnyi területen fekszik, ezzel Románia harmadik legnagyobb területű városa.[5] A Tatrang nevű folyó szeli át, amely Négyfalu fő ivóvíz-forrását is képezi.

A Barcasági-medence déli perempontján foglal helyet, jellegzetessége, hogy területén megtalálhatók a domborzati formák közül úgy a síkság (2881 ha szántóföld), mint a dombok (3070 ha kaszáló) és a hegység is, ez utóbbi foglalva el a legnagyobb területet (21 152 ha erdő és 3483 ha legelő).

Négyfalu képezi két nagy hegytömb, a Nagykőhavas illetve a Csukás-hegység egyik „bejárati kapuját”. A Nagykőhavast Négyfalu irányából három útvonalon lehet megközelíteni: Garcsin-völgy, Malom-patak, Bolnok.

Története

Thumb
A Mária mennybemenetele ortodox templom és a városháza

Lakói feltehetően a 11. századi magyar és besenyő határőrök leszármazottjai. Először 1366-ban említették I. Lajos király adománylevelében, amellyel Ztanislaw comesnek adományozta a Tömös és Tatrang-folyók közt fekvő Turchfalua (Türkös), Huzyufalu (Hosszúfalu), Zlanfalua (Bácsfalu) és Charnadfalua (Csernátfalu) nevű királyi birtokokat.

Hétfalu 1498-ig a Törcsvári uradalomhoz tartozott. 1498-ban II. Ulászló király a brassói szászoknak elzálogosította a hét falut, amelyeknek lakói így a szászok jobbágyai lettek. Szász hatásra felvették az evangélikus vallást. 1651-ben Négyfalu, illetve Hétfalu települései Brassó város hűbérbirtokává váltak.

Négyfalu, illetve Hétfalu lakosai az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is nagy számban részt vettek, a 126. honvéd zászlóaljba tömörülve. 1848 októberében az Agyagfalván megtartott Székely Nemzeti Gyűlésen Brassóvidék magyar csángó falvai arra kérték a nagygyűlés vezetőségét, hogy ők is a székelység honvédelmi rendszeréhez tartozhassanak.

1892–1960 között a Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal kötötte össze a falvakat Brassó központjával. 1950-ben közigazgatásilag összevonták a négy falut Săcele (falvacskák) néven, ebből a román elnevezésből származik a Szecseleváros név. 2000. június 6-án municípiummá nyilvánították.

Települései gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkeznek. Híresek szőtteseik és hímes tojás mintakincsük is, melyből mintegy 150 mintát őriznek.

Népesség

Brassó megye második legnépesebb városa, 2013-ban 34 215 lakosa volt.[6] Nem hivatalos, a helyi vezetők által közölt adatok szerint a cigányok száma 10 000 körül van, ez a legnagyobb kompakt tömb Romániában.[7]

Látnivalók

Testvérvárosai

Híres szülöttei

Jegyzetek

Források

További információk

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.