Biri (település)
magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Biri község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban.
| Biri | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Nagykállói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Almási Katalin (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4235 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1238 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 62,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 49′, k. h. 21° 51′ | |||
 Biri
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Biri weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Biri témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nagykállótól 7 kilométerre délre, Balkánytól 5 kilométerre északra található. Nagykálló Ludastó nevű különálló városrészétől 5 kilométerre keletre és Perkedpusztától 4 kilométerre nyugatra helyezkedik el.
Különálló településrésze Táncsicstelep, mely Nagykállótól 4, Biri központjától 3 kilométerre fekszik. Lakóinak száma: 58.
Megközelítése
Csak közúton közelíthető meg, Nagykálló és Balkány irányából is a 4102-es úton; Ludastóval egy számozatlan, alsóbbrendű önkormányzati út köti össze.
Korábban áthaladt rajta a Nagykálló–Nyíradony-vasútvonal is, melynek egy megállási pontja volt a határain belül; Biri megállóhely a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 49 313-as számú mellékút biztosítja. Északkeleti határszélét pontszerűen érinti a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal is.
Középkorban
A honfoglalás előtti, török eredetű helynévvel rendelkező település a 13. század végén (1290 körül tűnt fel, amikor Biri Gergely fia János adóssága miatt III. Endre (1290–1301) által elvett birtokba Ördög fia. Pál beiktatása ellen a Balogsemjén nemzetségbeli Gergely fia. János és a Gutkeled nemzetségbeli Pál fia, Lőrinc tiltakoznak. A falu a két nemzetség 13. században kialakulóban lévő birtokai közé volt ékelődve. A Biri család alapító őse (I. Ubul) 1220 körül élt. 1325-ben Biri Fábián és János voltak a földesurak. Temploma az 1332–1335 évi tizedjegyzék szerint a Boldogságos Szűz ("Beata Virgo") tiszteletére volt szentelve.
A falu 1343 óta a magát Kállaynak nevező család tulajdona volt. Az 1345. évi osztozkodás során a két főág (Egyed fia Iván és Egyed fia Simon ága) úgy osztotta meg a falut, hogy a rét felől eső része Simoné, az erdő felőli része pedig Iváné lett. Úgy látszik a forrásokból, hogy a Kállay család mindig is ragaszkodott a falu birtoklásához. A 15. században nincs is benne más. Sőt a 16. században sem, mert 1556-ban 31 decima-fizető (dézsmafizető) jobbágyon (kb. 155-160 lélek) a három Kállay családbeli osztozott. 1592-ben átmenetileg a Bornemissza családnak volt benne egy nemesi kúriája, de 1609-ben, mikor Kálló várőrséggé akarta foglalni magának, ismét a Kállayak tiltják őket a foglalásról.
Az újkorban
1720-ban mint pusztahely (desolata) szerepelt a vármegyei összeírásban. 1763–1767 között ezért Kállay János a szilágysági birtokairól, pontosabban Portelekrőlről román eredetű, óhitű jobbágyokat telepített a mai faluba, amely a középkori településtől 2 kilométerre DNY-ra alakult ki. Ennek megfelelően a község 1772 évi urbáriuma már 8 telkes jobbágyát és 2 házaszsellért tartalmazza 3,6/8 jobbágytelken. 1870-ben (száz év múlva) már 86 lakóházban 654 lakos élt, határa pedig 1974 kat. hold volt; 1900-ban 85 lakóháza és 708 lakosa volt.
A mai községháza épülete, a volt Kállay-kúria 1777-ben épült (Giuseppe Aprilis olasz építőmester építette) ortodox templomának építési idejét nem tudjuk, valószínűleg a 19. század elején épült.
A 20. században
Az első világháborúban 32, a második világháborúban 45, az 1956-os forradalomban pedig egy mártírral áldoztak a haza oltárán. Emléküket a Millenniumi Parkban emléktáblák felállításával őrizték meg a 2000. évben. 1979–1988 között azonban megállt a település fejlődése. Nagykálló társközségeként csupán az ivóvízhálózat kiépítését sikerült megvalósítaniuk.
1989. január 1. napjától Biri ismét önálló község lett. Ekkor indult meg ténylegesen a település fejlődése.
Polgármesterei
- 1990–1994: Márton József (független)[3]
- 1994–1998: Márton József (független)[4]
- 1998–2002: Márton József (független)[5]
- 2002–2006: Márton József (független)[6]
- 2006–2009: Márton József (független)[7]
- 2009–2010: Almási Katalin (független)[8]
- 2010–2014: Almási Katalin (független)[9]
- 2014–2019: Almási Katalin (független)[10]
- 2019–2024: Almási Katalin (Fidesz-KDNP)[11]
- 2024– : Almási Katalin (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2009. augusztus 2-án időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1424 | 1434 | 1407 | 1374 | 1232 | 1255 | 1238 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,7%, református 10,7%, görögkatolikus 40,2%, felekezeten kívüli 2,2% (23,7% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 1% ukránnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek, románnak, ruszinnak és szerbnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,1% volt római katolikus, 9,2% református, 28,7% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 3,9% felekezeten kívüli (40,1% nem válaszolt).[15]
- Millenniumi Park
- Adventista imaház
- Templomai
- Községháza
- Művelődési ház
- Könyvtár
- Teleház
- Iskolák
- Bölcsőde (ma a Dankó Pista Egységes Óvoda – Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola használja az épületet)
- Kállay-kastély
- Le Til Kúria[16]
- Bimbó-hegy
Mszana Dolna, Lengyelország
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
